Harmadold a gázszámlát!

Tucatnyian gyülekezünk a bemutatóra a Fejér megyei Sárszentmihályhoz tartozó Pálmajor udvarán. A kerítés mentén harminc-negyven méter hosszan tavasszal vágott, hároméves nyárfákból álló halom várja, hogy miszlikre aprítsák. A piszkos munkát – ezt szó szerint tessék érteni, a jegyzetfüzetemről percenként fújom le a porszemcséket – egy leginkább kombájnhoz hasonlító monstrum végzi. Markolója nyolc-tíz fát is felemel egy­­szerre, beszuszakolja egy nyíláson, egy másikon pedig a felaprított fát okádja a mellette álló kamionba.
– Osztrák gép, még az ötven centiméter átmérőjű fával is elbír – lép mellém Mercsek József, a Ság-Mező Kft. műszaki ügyintézője, a bemutató házigazdája. – 130 millió forint.
A gép persze nem a mezőgazdasági cégé. A fa feldolgozásával, elszállításával a szárligeti Liget Gatter Kft.-t bízták meg, amely meg is veszi az aprítékot, tonnánként 8 ezer forintért. A félmilliót érő, 45-50 tonnányi fa három kamionon elfér.
– És ennyiért megéri? – kérdezem Mercsek Józsefet.
– Ha közvetlenül az ajkai hőerőműnek adnánk el, akkor tonnájáért 21 ezer forintot is megkapnánk, de akkor mienk volna a feldolgozás, szállítás költsége is. Így is megéri energiaerdővel foglalkozni, mert van 200-300 hektárnyi olyan területünk, amit másra nem tudnánk hasznosítani. Gabonát nem lehet rajta termeszteni, de alkalmatlan legelőnek is, az állatok elsüllyednének rajta.
– De jöjjenek, nézzünk körül a határban – int a vendégeknek.

Érkeztek érdeklődők a fővárosból is, de a legmerészebb terv talán a közelebbi Székesfehérvár parkjainak fenntartásáért felelős Fülöp Attila fejében fogant meg. Ha a hasznosítatlan területeiknek legalább egy részét energiaerdővel ültetnék be, akkor a város intézményeit az ebből származó aprítékkal fűtenék. A megtakarítás akár milliárdos is lehet.
– Erről a területünkről beszéltem – mutat körbe Mercsek József.
A májusban levágott nyárfák sarjadékában már egy felnőtt is elveszne, a három évvel ezelőtti ültetvény pedig hat-nyolc méteres.
– Kétéves korukig a fákat még speciális kombájn is le tudja aratni – jegyzi meg Győri Tibor, a bemutatót szervező Győri-Kert Agrárenergetikai Kft. ügyvezetője –, később már kézi erő szükséges a begyűjtésükhöz. Ötéves korukig azonban mindenképpen ki kell vágni a fákat, az annál idősebb ültetvények ugyanis már erdőnek számítanak, s külön törvény vonatkozik rájuk. Addig a szántó művelési ágban maradhat a terület.
– Eddig azonban nem érdemes várni a kivágásukkal – hallgatom ismét Győri Tibort. – Ha megkapják a megfelelő tápanyagot, már második évben aratni lehet őket. A településeken termelődő szennyvíz iszapját pedig különösen meghálálják.

A szakember már csak tudja, évtizede kísérletezik energianövényekkel. A közeli Moha nevezetű község határában lévő energiafás csemetekertjében egy korábbi alkalommal jártam.
Százhektáros kertjének 60 százalékán nyárt és fűzfát, 30 százalékán akácot, a maradékon egyebet, például a városokban általában ecetfának becézett bálványfát nevel.
– Az akác és a bálványfa azonban mifelénk tájidegen – jut eszembe a természetvédők által gyakran hangoztatott aggodalom.
– Tőlük sem kell félni, mire magvat hoznának, már rég learatták őket – hallgatom az ellenérvet. – Ugyanezért nem kell tartania az energiafáktól az allergiára hajlamosaknak sem.
Arra azonban figyelmeztet a szakember, hogy az energiafa sem csodaszer, ne higgyünk azoknak, akik szerint bárhová ültethető, szikes területen vagy sitthalmon is megél. Mielőtt bárki belevágna, érdemes megvizsgáltatnia a talajt, alkalmas-e az ültetvényezésre. Ha a szakember áment mond rá, akkor bizonyos, hogy hamar megtérül a befektetett ráfordítás.
Hamar, de mennyire? Kérdésemmel a bemutatóra szintén meghívott Rénes János energetikushoz, energiaültetvény-szakértőhöz for­­­dulok.

– Vegyünk egy átlagos nagyságú családi házat, amelynek éves fogyasztása 3 ezer köbméter gáz. Egy hektárnyi energiaerdőn átlagosan hatezer köbméter gáznak megfelelő energia termelődik évente, amiből következik, hogy félhektárnyi energiaerdővel kiváltható a gázfűtés.
– Előtte azonban kell némi befektetnivaló is.
– Van egy egyszeri befektetés, az ültetvényezés, az 500 ezer forint, ám ennek a 40 százaléka, vagyis 200 ezer forint támogatásként visszaigényelhető. Egy ültetvényt hat-hét alkalommal érdemes aratni, utána már csökken a hozama. Ez kétévente 100 ezer forint kiadás. Ha mindent összeadok, osztok-szorzok, kijön, hogy a gáz árának harmadáért tudom fűteni a házamat.
– Illetve tudnám, ha a kazánom alkalmas volna rá…
– Ez igaz, a fűtési rendszert előtte át kell alakítanom. Ez szintén egyszeri kiadás, alsó hangon is 500 ezer forint. Elismerem, sokaknak ez is tetemes kiadás, ám ha rászánja valaki magát, annak két-három éven belül behozza az árát.
Az energiaerdő tehát önkormányzatnak, családoknak egyaránt megoldás a fűtésszámla csökkentésére? Ha van hozzá területe – no és kezdő tőkéje –, akkor, úgy tűnik: igen. És a másik óriási előnyét, a környezetet kímélő hatását még nem is említettem.