Drágább, de hatékonyabb kárenyhítést ígér a VM

Ha a parlament is úgy akarja, akkor 2012. január 1-től új, kétpilléres kockázatkezelési rendszer állhat a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők rendelkezésére. A tervet már a kormány is elfogadta.

Az agrárkárok kezeléséről szóló közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium azt ígéri, hogy a veszteségekkel arányos kompenzációt tud nyújtani a bajba jutott termelőknek, feltéve ha sikerül növelni a gazdálkodók öngondoskodási hajlandóságát, és ösztönözni a hazai biztosítótársaságokat az agrárbiztosítási piac fejlesztésére.

A most életben lévő jogszabályhoz képest változás, hogy a tervek szerint az új kárenyhítési rendszerhez csak azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támogatást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt. (Most önkéntes alapon az őstermelők és mikrogazdaságot vivők is beléphetnek, a kis- és középvállalkozások számára kötelező a tagság, míg a nagyon nagy üzemek ki voltak zárva a Kárenyhítési Alapból.)

A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet. A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. (Eddig szántó esetében 800 forint, míg ültetvénynél 2 ezer forint hektáronként – a szerk.) A számítások szerint a termelői befizetések nagysága elérheti a 4,-4,1 milliárd forintot, a tervezett költségvetési hozzájárulással együtt így évenként 8-8,2 milliárd forint fordítható az alapkezelőből kárenyhítésre.

Az új rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 %-ra biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 %-ra számíthatnak.

Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, ezzel nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak.

Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. Újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni. A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós- és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.

Az I. és a II. pillér szorosan összefügg, és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben, mivel egy károsult gazdálkodó mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.

A kárenyhítő juttatásokat a termelők március 31-ig megkapják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. Tekintettel arra, hogy a rendszer állami támogatást tartalmaz, ezért az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell.