Még sem lesz teljes kártérítés!

Tegnap késő este lezárta a parlament az úgynevezett kockázatkezelési törvényt általános vitáját. Ebben Czerván György vidékfejlesztési államtitkár beszámolt a lényegről: az eddigieknél átfogóbb kárenyhítési rendet vezetnének be. Ennek része, hogy kockázatközösség kialakítását, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítését, valamint az állami segítség hatékonyabbá tételét szorgalmazzák. A szocialista Gőgös Zoltán és a jobbikos Varga Géza kevesellte a tervezett 8 milliárd forintnyi biztosítási alapot. Szabó Rebeka (LMP) alapvetően támogatható elképzelésnek nevezte a törvényjavaslatot.

Tegnap este a Vidékfejlesztési Minisztérium válaszolt a Szabad Föld több kérdésére is, így számos olyan részlet kiderült, mely a kárenyhítési rendszerről eddig nem volt ismert. Kiderült például, hogy szó sincs arról, hogy egyes termelők teljes kárát megtérítené a két pilléres – termelői és állami befizetésből működő és mellette az üzleti biztosítókra alapozó - rendszer. A minisztérium szerint így egy termelő kárenyhítő juttatásban és biztosítói kártérítésben is részesülhet. A kárenyhítés nagysága a tényleges kár és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözetének maximum 80%-a lehet. Ennél nagyobb kárenyhítési mértéket az unió nem hagy jóvá. Amennyiben e kettő együttes összege meghaladja a 80%-ot, úgy a kárenyhítő juttatást csökkenteni kell. Ha a biztosító több mint 80%-át fedezi a károknak, kárenyhítő juttatás nem adható. Akinek nincs biztosítási szerződése, az csupán a részére kiszámított, (a hozamérték-csökkenés alapján a rendelkezésre álló kárenyhítési forrás szerint) visszaosztott kárenyhítő juttatásnak az 50%-át kaphatja meg.

Kiderült az is, hogy sikerült elérni a biztosítóknál, hogy olyan kártényezőket is bevonjanak a biztosítási körbe, melyektől eddig ódzkodtak. Az aszályra, tavaszi fagyra és árvízre azért lehet ezentúl biztosítást kötni, mert a biztosítók e kockázatokra csomagbiztosítást kínálnak. A tárca hosszasan egyeztetett az üzleti biztosítókkal és a termelők érdekképviseleti szerveivel. Ennek eredményeképpen sikerült olyan feltételeket kialakítani, hogy a biztosítók elfogadták, és vállalták a kétpilléres kockázatkezelési rendszerben való részvétel – olvasható a tárca Szabad Földnek adott válaszában.

Fontos részlet, hogy a rendszer úgynevezett második pillére, mely az üzleti alapú biztosításokra épül, úgy fog működni, hogy az kedvező lesz a termelőknek. Az első pillér díját (kárenyhítési hozzájárulás) a művelési ágtól függően rögzíti a tervezet, növénytermesztés esetén 1000 Ft/hektár, szántóföldi zöldségtermesztés és ültetvényes kultúrák esetén 3000 Ft/hektár mértékben. A második pillér biztosítási díjai a termelő által a biztosítás tartalmához kiválasztott kockázatoktól függnek, ezért igen széles skálán mozognak majd. Az államilag jóváhagyott biztosítási konstrukció biztosítási díjai a normál piaci biztosítási díjaktól előreláthatóan nem fognak érdemben eltérni, azonban a maximum 65 százalékban alkalmazható állami támogatás ezeket olcsóbbá és elérhetőbbé teszi.