Vége a 7 forintos zsömlének?

Egy pék nem sokat tehetett, mint széttárta kezét a plakát láttán: az egyik nagylánc 7 forintos zsemlét, a másik 150 forintos kenyeret hirdet. A vevők pedig ugranak, mennek a boltba, rákapnak a csalira. Hogy aztán ott tényleg 7 és 150 forintért vegye meg a pékárut természetesen más, „normális” áron adott termékekkel együtt.

S itt a normális szón van a hangsúly. Mert a boltban sütött, vagy a bolt által saját pékségben süttetett zsemle nem 7 forintba kerül, az biztos. Annak árával az üzletlánc játszik: ha kell minden zsemlén ugyanennyit veszít, de megéri, mert az olcsó termékért betérő vevő mást is vesz, s az az ár már hasznot is tartalmaz.

A pék pedig nem tud tenni semmit. Nem az ő termékét árulja áron alul a boltos, hanem az üzletlánc által saját maga által előállítottat. A kereskedők a saját előállítású termékeik esetében az úgynevezett szűkített önköltséget alkalmazták, amely nem tartalmazza az üzem működésével összefüggő költségeket - például az üzem világítását, fűtését, az ügyviteli költségeket -, így az nem mutatja ki a tényleges ráfordításokat Ezt elégelték meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fideszes és KDNP-s politikusok, akik úgy vélik, találtak megoldást. Az Országgyűlés elé terjesztették javaslatukat, mely szerint a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt módosítanák, úgy, hogy az árban kötelező lenne az üzemi költségek beszámítása az önköltségi árba.

Vagyis drágul a zsömle, a kenyér, ha a parlament rábólint a javaslatra. Versenyképesebbé válhat a pék, nehezebben csábítja el a nagy áruházlánc a vevőt.