Tojáshiány - Elindult a ketrecharc!

A BTT már jelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM), hogy kezdeményezze Brüsszelben: az Európai Bizottság először azon tagországok ellenőrzését kezdje meg, amelyek azt állítják, hogy teljes mértékben felkészültek a tojótyúkok 2012. január elsejétől esedékes ketreccseréjére. A baromfis szakma ma is tudja, hogy azokban az országokban – így például Csehországban, Szlovákiában, Nagy-Brittanniában és Hollandiában – sincs minden rendben, amelyek az új uniós követelmények teljesítéséről számolnak be – húzta alá Bárány László, a BTT elnöke a szervezet honlapján megjelent közleményben.

Mint ismert, Brüsszel állatjóléti szempontból előírja, hogy a tagországoknak a jövő év elejétől le kell cserélniük a tojótyúkok eddig alkalmazott, hagyományos ketreceit. Az Európai Bizottság már korábban arról számolt be, hogy ellenőrzéseket indít annak megállapítására, milyen mértékben tettek eleget a tagállamok az új rendelkezéseknek. Emellett az EB kilátásba helyezte, hogy retorzióként nem bonyolíthatnak le tojásexportot azok, akik a tojótyúkokat továbbra is hagyományos ketrecekben tartják, és az ilyen tojásokat egy-egy tagállamon belül is csak ipari célokra lehet felhasználni. Az intézkedés érdekessége, hogy csak a tojáslére és a tojásporra vonatkozna, így a tovább-feldolgozott termékek - mint például a sütemények vagy a tészták exportálhatók lennének.

Brüsszel ugyanakkor felvetette, hogy az új előírások betartásához a jövő év elejétől további héthónapos pluszidőszakot biztosít. Magyarországon a Vidékfejlesztési Minisztérium a ketreccserékhez hárommilliárd forintos támogatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP). Nálunk a mintegy 4 millió tojótyúk-férőhely több mint 50 százaléka új típusúnak számít. Ágazati felmérések szerint Magyarországon összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet (mintegy 200 telepet) kell még átalakítani.

A ketreccserével kapcsolatban viszont a legtöbb tagország nem játszik nyílt lapokkal – állítják ágazati szakértők. Egyes becslések szerint az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni. A brüsszeli hivatalos álláspont pedig 53 millió darab tyúkról számol be. Ugyanakkor azok a tagországok indokolatlan versenyelőnyt élvezhetnek, amelyek az uniós előírásokat nem vagy csak részben hajtották végre, de Brüsszelnek egészen más adatokat szolgáltattak. Az uniós állatjóléti szigorítások nyomán ugyanis várhatóan csökken majd a közösségi étkezési tojáskínálat, emiatt pedig az uniós piacon áremelkedés jöhet. Ezt pedig a valótlan információkat nyújtó tagállamok termelői használhatják ki, mivel tojásaikat ipari helyett továbbra is étkezési minőségűként dobhatnák piacra.

A brüsszeli ellenőrzéseket ezért kellene azokkal a tagállamokkal kezdeni, amelyek a ketreccserék kapcsán az EB-nek gyaníthatóan nem a tényleges felkészültségi helyzetet mutatták be – érvel a BTT. Arról már nem is beszélve, hogy az érintett „bűnös” tagállamoknak akciótervet kell készíteniük arról, miképp és milyen határidőre teljesítik a teljes átállást a hagyományos ketrecekről. Ha az akciótervben foglaltaknak egy-egy tagállam nem vagy csak részlegesen tenne eleget, milliárd eurós nagyságrendű büntetésre is számíthat. Így akár duplán is jól járhat az a tagország, amely az adatközléseknél „sunyin” járt el – fogalmaz a BTT.