Jó agrárév volt, de...

Tavaly – bár végleges számok az év egészét tekintve nincsenek – a mezőgazdaság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ország gazdasági teljesítménye ne a nullához közelítsen, hanem valamennyivel meghaladja az egy százalékot. Ebben az agráriumon belül főként a növénytermesztés játszott szerepet: valamennyivel több termett, mint a viszonyítási évet jelentő 2010-ben, és a gabonák, olajos magvak árai is az egekbe emelkedtek. Az állattenyésztés is hozott valamennyit az üzletbe, de súlya, aránya még így is sokat csökkent 2010-hez képest. És a szép eredmények mögött ezt a számot nagyon komolyan kell venni: tavaly már csak 34,2 százalékát adta az állattenyésztés a mezőgazdasági összes teljesítménynek, holott 2010-ben még 38,6 százalék volt. Vagyis egyre inkább növényt termesztünk, s abból is a leginkább gépesíthető szántóföldi gabona, olajos mag és zöldségfélék terjednek mindinkább. S ez dominál az agrárkivitelen belül is. Azaz e termékekhez kevés emberi munka kell, a tovább feldolgozás biztosította többletjövedelemről lemondunk. Kár, mert az alapanyagok – búza, kukorica, zöldség, gyümölcs, folyadék tej, élő vágómarha, bárány - exportja jóval kisebb hasznot hoz, mintha feldolgozott terméket – például lisztet, étolajat, sajtot, húst, húskészítményt, fagyasztott ételeket, konzerveket – értékesítenénk.

Vagyis a magyar mezőgazdaság hiába volt képes 2011-ben nagyjából negyedével bővülni – tegyük hozzá a nagyon gyenge 2010-hez képest –, e teljesítmény-növekedés mögött szinte kizárólag a szerencse húzódik meg. Az időjárás volt kedvező tavaly, egészen őszig. Azután ahogy szokott, beütött a mennykő: aszály miatt tönkre ment a repce vetések fele, a gabonáknak több mint kétharmada gyenge és közepes minőségű. Vagyis 2012 egyáltalán nem indult jól a mezőgazdaság számára. S egy kedvezőtlenebb tavaszi időjárás akár drasztikusan csökkentheti az idei termést.

Ezért okosan teszi, aki tartalékol a tavalyi jövedelméből. Van miből: az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly 26 százalékkal kétezer milliárd fölé emelkedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása. Javult a költségek aránya: 2011-ben 100 forint megtermelt értékhez csak 62 forintot kellett ráfordítani, míg egy évvel korábban 67 forintot. Holott a meghatározó költségelemek igencsak nőttek: a legnagyobb tételt jelentő takarmányok, műtrágyák és talajjavítók, vetőmagvak egyaránt 30 százalékkal drágultak 2011-ben. Az energiaköltségek 10, a kamatköltségek 5-10 százalékkal lettek magasabbak.

S hogy mit jelent mindez 2012-re? Általában a termeléshez használt anyagok, szolgáltatások árai nem szoktak nagyon csökkenni. Sőt, az energia, a bér költsége, az üzemanyag drágább lesz, mint volt 2011-ben. A termés mennyisége és ára bizonytalanságot hordoz. Igaz, a termelők többsége még csak az idén fog termékének nagy részétől megválni, ami viszont pozitívum. A gabonatermelők egy része ugyanis kivárt az értékesítéssel, s ma is őrzi készletét, abban bízva, hogy tavaszra tovább emelkednek a ma sem alacsony árak. (Ez egyben a magyarázat arra, hogy a 2010-hez mért többlettermés ellenére miért stagnált tavaly az agrárkivitel, melyben meghatározó a gabonák szerepe.) Az ő malmukra hajtja a fizet a forint gyengülése. Nehezíti viszont az állattenyésztők helyzetét, akik egyáltalán nem érdekeltek a takarmányok drágaságában, a gyógyszerek, takarmánykiegészítők, az energia és a munkabér drágulásában. Igaz, a gyenge forint nekik is jó: így nem éri meg az állatok és húsok importja, ami az itthoni lecsökkent állatállomány mellett egyértelműen a felvásárlási árak növekedését okozza.