Agrárkamara: újra indul a kamratöltő tanyaprogram

A múlt év szeptemberében meghirdetett tanyaprogram 930 milliós összegéből a legtöbb a Duna-Tisza közi Homokhátságon gazdálkodó családoknak jutott. Nem véletlen, hiszen ez az ország legsűrűbben lakott tanyás térsége. Pályázhattak szervezetek is, és a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara élt a lehetőséggel. Olyan tevékenységekre nyújtottak be pályázatot, amelyek a termékeiknek piacot kereső, de külön-külön gyakran gyenge érdekérvényesítő képességű gazdák számára segítséget jelentenek.

Hazánk legnagyobb megyéjének agrárkamarája már régóta arról ismeretes, hogy munkatársai nem magyarázatokat, hanem megoldásokat keresnek. Így indult el 2001-ben a Homokháti Célprogram, amely a megváltozott időjárási és természeti viszonyok között (vízhiány, szélsőségek) a homokháti termelők alkalmazkodóképességének növelését, a tanyai gazdaságok megőrzését, több lábon állását, termékeik piacra juttatását hivatott szolgálni. A program keretében meghonosítottak számos olyan növényt (a homoktövistől a batátáig), amely tűri a tartós szárazságot, és – főként a kamra-túra honlap révén – sikerült a figyelmet a friss, egészséges, ízletes tanyai termékekre irányítani. A kamara a célprogram 2007-es lezárását követően is mindent megtett azért, hogy a kormányzatok és a szakmai, politikai döntéshozók magukénak érezzék a Homokhátság, benne a tanyai gazdaságok problémáit, a napi megélhetésért, a fennmaradásért folytatott küzdelmüket.

A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara és non-profit gazdasági társasága, a Bács Agrárház Kft. a tanyaprogram meghirdetésekor úgy ítélte meg, hogy a legfontosabb a Homokháti Célprogramban létrehozott Kamra-túra Homokháti Gazdaudvar Hálózat megújítása és a gazdák ismereteinek bővítése. A nyertes pályamunkák megvalósítására fél évük van, hiszen a pályázatokat kezelő Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) június 30-ában szabta meg a határidőt. Mi mindent kell addig megtenni? A hálózat jelenlegi tagjait (közel száz gazdát) levélben informálják. Beléphetnek új tagok is, a tennivalókról az érdeklődők települési fórumokon kapnak tájékoztatást. A tanyai gazdák által kitöltendő termék-adatlapok képet adnak a termékkínálatról. A kecskeméti példa alapján a városi piacokon kiterjesztik a gazdakártya/gazdakitűző rendszert, hogy a vásárlók láthassák, a gazda nem nepper, hanem a saját áruját kínálja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezik a homokháti védjegy lajstromba vételét. Nagyon fontosak a tanyai gazdálkodók részére indítandó térítésmentes tanfolyamok a kistermelői élelmiszer-előállítás egyszerűsödő szabályairól és a jövedelem növelésének lehetőségeiről.

A megyei agrárkamara által megrendezett február 1-jei kecskeméti kamra-túra megújító konferencián óriási volt az érdeklődés, több százan érkeztek a „Homok-haza” tanyáiról.