Visszafelé mutogat a DK

A Fidesz-KDNP kormány ámokfutása, az orbáni gazdaság- és társadalompolitika, és a világgazdasági válság és minden idők legsúlyosabb helyzetébe juttatta az országot – állítja közleményében Ficsor Ádám és Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője. A környezetvédelem, a fenntartható fejlődés háttérbe szorult, a működésképtelenség közelébe került. Ennek egyik első jele volt az önálló környezetvédelmi tárca megszüntetése, majd további káros lépések után a közelmúltban eltörölték a zöld ombudsman intézményét is, és soha nem látott mértékű megszorításra és elbocsátásokra került sor a környezetügyi intézményrendszerben.

A DK elfogadhatatlannak tartja, hogy egyeztetések nélkül fogad el a minisztérium, a kormány, majd a parlament nagy horderejű törvényeket és azok módosításait. Nem elég, hogy a jelenlegi vezetés nem tart igényt a civilek véleményére, még el is lehetetleníti őket különböző támogatások megvonásával. Lelassultak a környezetvédelmi nagy projektek, a korábbi zöld energia hasznosítására vonatkozó, az energiahatékonyságot és -takarékosságot szem előtt tartó beruházások gyakorlatilag leálltak, miközben új kezdeményezések nem születnek.

Miközben a világban egyre inkább újra felértékelődik a mezőgazdaság, ez nálunk csak a szavak szintjére igaz – állítja a DK. „Az a mondás járja a gazdák körében, ha minden tizedik hangzatos nyilatkozat után, ami a vidék fontosságáról szól, születne egy a gazdák életét javító, könnyítő jogszabály, akkor már jól állnának” – áll a közleményben.

A kompetenciahiány szimbólumává a nemzeti vidékstratégia vált. A május végén befejeződött társadalmi vita után az év hátralevő hét hónapja nem volt elegendő ahhoz, hogy végleges változat készüljön. Ehhez képest a semmiből került elő év elején a Darányi Ignác Terv, ami a nemlétező stratégia végrehajtási programja. Valójában az előző kormány által összeállított Új Magyarország Vidékfejlesztési Program időszaki pályázati felhívásait gyűjtötték össze – olvasható a közleményben.

Általában is a lassú reakció, a nemzeti források hiánya és az európai uniós folyamatok félreértése alakította a tárca mezőgazdasági politikáját. A lassú reakcióra jó példa a fagykár utáni késlekedés, a nemzeti források hiányára a bormarketing, ahol nem is a költségvetési pénzről van szó, hanem a termelők által célhoz kötötten befizetett forrásról, de már második alkalommal alakítják át a bormarketing rendszerét a kormányzati ciklusban, csak ne kelljen elszámolni a befizetett forrásokkal. Az európai folyamatok meg nem értéséről pedig akkor tettek tanúbizonyságot, amikor az SPS rendszerhez való csatlakozás utolsó esélyét is elszalasztották. Azóta már megismerhetővé vált a következő időszak uniós agrárrendszere. Ennek a tanulsága: 2014-től mindent el kell szenvednünk, ami az SPS-sel kapcsolatban hátrány, ugyanakkor azokat az előnyöket nem élvezhetjük, amelyeket az SPS-ből az új rendszerbe érkező tagállamok gazdái igen.

További új fejlemény, hogy a háborús retorika és hangulat beköltözött a mezőgazdasági irányításba is. Üzem és üzem között, kereskedő és kereskedő között nem objektív okokból, hanem szubjektív, gyakran politikától sem mentes okokból tesznek különbséget. Legyen szó földbérletről, Erzsébet-utalványról. Ez természetesen az ágazaton belül hozzájárul a bizalmatlanság légkörének kialakulásához – áll a közleményben.