Földharc: vádak és cáfolatok

Tovább gyűrűzik az Ángyán-ügy, mármint az oligarchák ügye a mezőgazdaságban. A legtöbben, így maga Ángyán József korábbi államtitkár is az t rója fel a kormánynak és a vidékfejlesztési tárcának, hogy az ígéretekkel ellentétben nem azoknak adja igen kedvezményesen, 20 évre bérbe az állami területeket, akiknek ígérte. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 65 ezer hektárnyi tervezett területből eddig 34 ezret adott bérbe 210 gazdálkodónak. Nagyjából 3800-an pályáztak eddig, de sokan nem jutottak földhöz. Ez érdekeket sért, innen a sok felháborodás. Már március elején a parlamentben is kérdések hangzottak el, főként a Jobbik és az LMP rótta fel, hogy a kormányhoz közel állókkal köt bérleti szerződést az állami NFA. Akkor maga Orbán Viktor kormányfő válaszolt, s szerinte „ahol föld van, ott vita is van” s az e körüli vitákat nem érdemes bevinni a parlamentbe. Kijelentette azt is: nem egyetlen lépéssel érhető el, hogy a nagybirtokok aránya a kicsik javára csökkenjen.

Azóta szinte nem múlik el nap, hogy ne derülnének ki részletek, ki, hol, mekkora földre tudott új szerződést kötni. Legutóbb éppen Ángyán József, januárban lemondott államtitkár sorolt fel neveket a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Felcsút polgármestere – egyben a helyi Puskás Ferenc Futball Akadémia vezetője, építési vállalkozó, Orbán Viktor kormányfő személyes barátja – és családja nagyjából 600 hektár új földhöz jutott – ebből 200 a szélesebb rokonságé – 20 évre a NFA pályázatán. A sor folytatható. Eközben számos kistermelő pályázatát elutasították. Hogy miért, az még nem derült ki, mivel a bírálat szempontjai nem nyilvánosak - legalábbis a Jobbik és az LMP szerint, de az ellenzék más tagjai is tiltakoznak. Így például a Demokratikus Koalíció a hét elején kezdeményezte parlamenti vizsgáló bizottság felállítását, megnéznék, milyen döntéseket és milyen körülmények között hozott az NFA 2010 óta.

A kormány, illetve az agrártárca tiltakozik, s nemtelen támadásnak tartják a felvetéseket. Egyenesen úgy fogalmaznak, hogy most azok kritizálják a haszonbérbeadást, akik nem akarják, hogy a kistermelőkhöz juthasson el a megélhetést biztosító föld. A VM közleményében állítja: „a Jobbik, az MSZP és az LMP egymással karöltve, a politikai haszonszerzés reményében próbálnak hamis híreket kelteni.”, s minden alapot nélkülöző, szakmai tévedésektől hemzsegő vádakat hoznak fel.

A VM szerint nincs semmiféle titkolózás a pályázatok körül. Az értékelési szempontokat a részletes pályázati kiírások tartalmazzák. Mind az NFA-t, mind a pályázókat köti a titoktartás. Ennek az egyik legfontosabb oka az, hogy a pályázók ne beszélhessenek előzetesen össze, ne tudják befolyásolni a folyamatot. A pályázatokat közjegyző bontja fel a pályázók jelenlétében, az értékelést több fős bizottság végzi. A nyilvánossággal kapcsolatos teendőket kormányrendelet szabályozza, melynek az NFA minden esetben eleget tesz.

A Birtokpolitikai Irányelveknek megfelelően a pályázatoknál az őstermelőket, a családi gazdálkodókat támogatja a tárca a kedvező haszonbérletekkel. A feltételrendszer alapján ők több pontot kapnak. Az eddig meghirdetett 34 ezer hektár átlagosan 15 hektáros területekből áll, és közel a fele 10-50 hektáros, 18 %-a pedig 1-10 hektáros birtoktest. A nagyobb területek többsége egy helyrajzi számon szerepel, ezekre lehetett együttes ajánlatot is benyújtani. Feltétel az állattartás vállalása.

A pályázók lakhelye illetve székhelye nem lehet az érintett termőföld 20 km-es körzeténél távolabb, és a jelentkezők sem az államtól sem mástól nem tulajdonolhatnak, és bérelhetnek 1200 hektárnál nagyobb területet. A nyertes pályázók az alaptalan vádakkal ellentétben mindenben megfeleltek a pályázati feltételeknek. Folyamatosan zajlik a további pályázatok előkészítése és közzététele, egészen addig, míg felszabaduló állami termőföld terület van az országban. Kormánydöntés született a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez tartozó területek növeléséről – zárja közleményét a minisztérium.