Jön az igazi földindulás!

Legalább négy csoportba sorolhatók azok az vitás ügyek, melyek a hazai termőfölddel kapcsolatosak. Egyrészt napi ügy a legnagyobb tételű, így a gazdálkodás gazdaságosságát alapvetően meghatározó területalapú támogatások igénylésével kapcsolatos. A bérelt területek jogszerű használatának megítélése változott, így kétségessé vált több tízezer hektáron a támogatás. Másodikként említhető az utóbbi hónapok botránya, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által bonyolított 65 ezer hektár állami földbérbeadása, amely akár önmagában egymilliárdos veszteséget okoz az országnak. Harmadik ügy az osztatlan közös földek kiméréséből adódik. A negyedik pedig az a vitaanyag, melyet az agrártárca készített és a következő évek, évtizedek magyar földbirtok-politikáját alapozza meg, de mostani változata egyértelműen nem a föld tulajdonosok érdekeit szolgálja. Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint megvédi a magyar földet, de szinte korlátlan befolyást biztosít az államnak, ugyanakkor több pontja szembemegy az uniós joggal.

Miért jó, ha rossz?
Már az idén is, de a következő években akár több milliárd forintnyi uniós területalapú támogatást (SAPS) kell visszafizetnie a magyar államnak és a gazdáknak, ha nem változik az állami hivatalok jogértelmezése. Nem az uniós, hanem egy újra- és félreértelmezett nemzeti szabályozás miatt, melynek alapján akár évekre visszamenőleg is jogosulatlan támogatásnak minősíthetnek már felvett, és éppen most igényelt területalapú juttatásokat. Az unió nem, de a magyar földtörvény sem írja elő azt, amit egy alacsonyabb rendű jogszabály, az agrártárca rendelete fogalmaz meg, miszerint csak azok a területalapú támogatási igényeket szabad elfogadni, ahol az igénylő gazdálkodó bejelentette a földhasználatát a földhivatalnál és az jogszerűnek bizonyult. Nos ezzel van a baj: már a tavalyi, 2011. évi támogatások kifizetésének jogosultságát is ezen elvek alapján vizsgálják. Ugyanis az új értelmezés szerint több százezer hektárnyi tábla egyes részleteire nem lehet megszerezni a földhasználati bejegyzést, így a támogatást sem. Az osztatlan közös földekről van szó. 2010-2011-ig az volt a gyakorlat, hogy az ilyen terület tulajdonosainak többsége rendelkezett a terület használatáról. Bár jogszabályi szinten semmi nem változott azóta, a hatóságok most mégis azt mondják, ez nem elég, minden tulajdonos hozzájárulása kell. Minden tulajdonostól azonban nem lehet beszerezni például bérleti szerződéshez aláírást, mert nem is ismerni mindenkit, így fizikailag el sem lehet érni őket. A hatóság azt is mondja, hogy a használónak kell bejelölnie az úgynevezett blokktérképen, hogy mely területet nem használ – ha már nem tud rá szerződést kötni - az osztatlan közös parcellából. Ezt azonban a bérlő nem, csak az ismeretlen/elérhetetlen tulajdonos, vagy az állam tehetné meg. Az osztatlan közös földparcellában vajon hová is lehetne bejelölni valakinek a tulajdonát? Ha nincs meg minden aláírás, akkor a földhivatal nem jegyzi be a földhasználatot, így a területalapú támogatás igénylése e területekre – már a kifizetett tavalyi is – szabálytalan. Vagyis vissza kell azt fizetnie, aztán megbüntetik a bérlőt, akár több évre visszamenőleg is, sőt az uniós jog szerint a következő években is ki kell zárni őket a támogatotti körből. Ez több tízmilliárd forint veszteséget is okozhat az országnak, gazdálkodóknak.
Hasonló a helyzet alakult ki az úgynevezett integrált háztáji kistermelésben. A földtörvény ugyan lehetővé tette a földhasználati cserét, és eddig ezt be is jegyezték a földhivatalok, de már nem. Arról van szó, hogy a vetésforgók miatt egyik évben itt, másikban másutt volt megtalálható a kistermelő által adott növényi kultúrában közösen művelt földterület. Ilyen a burgonya, cukorrépa, melyben nélkülözhetetlen a kézimunka. Ezt kisebb területekre felosztva egy-egy család végezte, évente azonos területen, de mindig más táblában. Most ezt már nem lehet elbírálni jogszerű földhasználatnak, így az előbb leírt támogatási anomália is fennáll.
Harmadik a családi gazdaságokat sújtja: ha a családi gazdaság tagjai nem jegyeztetik be a családi gazdaságot vezető nevére a használatot, akkor szabálytalan lesz a támogatásigénylés, mely szankcióval jár.
Mindezzel az a gond, hogy a 2014-től érvényes uniós szabályozás szerint, ha valakinek nincs 2011-ből eredő SAPS-támogatása – melyet a mostani földhasználati mizéria miatt visszamenőleg i elveszthet a gazdálkodó – akkor nem is szerezhet támogatási jogosultságot az illető földművelő. Ekkor lép be az állam: az NFA e területeken ügygondokként átveszi e területeket, ő gondoskodik az új használókról, támogatást élvezőkről. Ez aztán a most botrányt okozó állami földbérletek kiosztásához hasonló helyzetet alakíthat ki. Az így állami kontroll alá kerülő területek nagysága elérheti a több százezer hektárt.

Hol, mennyi az annyi?
A napokban, június elején járt le az osztatlan közös földek kimérés kérésének határideje. Nem az összes osztatlan földre vonatkozott ez, hanem annak csak azon részére, amely az úgynevezett részarány-földkiadás során keletkeztek. Hogy ez mekkora terület, még nem tudni, a VM már közölte, hogy nagyjából 350 ezren akarják kiméretni töredékföldjeiket. Az osztatlan közössel egyébként évtizedek óta nagy a baj. Azt sem tudni, hogy mekkora területet érintenek. Az agrártárca egyes vezetői az elmúlt hónapokban beszéltek már 1,2, 1,4, 1,6 és 2 millió hektárról is. Ezek kimérése az előbb említett területalapú támogatások igénylését zavarja meg. A kimért területek jövője bizonytalan: a tulajdon új helyrajzi számot kap, erre ugyan új bérleti szerződést nem kell kötni, a régit megszüntetni, de sokan nem tudják, hogy a bérleti szerződés lejártáig a kimért földet nem adhatja el a tulajdonosa. Sőt, az sem biztos, hogy az osztatlan közös terület tényleg akkora, mint amekkora a nyilvántartásban szerepel. Tehát a kimérés előtt felméréssel kell kezdeni. Aztán a kimérést ki végzi? A földhivatalok apparátusa leterhelt, magán földmérőket előbb akkreditálni kell. Az idén 2,5 milliárd, ha igaz lesz jövőre már 10-20 milliárd forintot szán a kimérésre a tárca. Kérdés, hogy jövőre honnan lesz erre pénz, mert a tárca költségvetésében egyelőre nincs erre forrás.
De a legnagyobb vitákat a fizikai kimérés fogja okozni: a hatóságok most nem fognak kiértesíteni levélben minden tulajdonost, bérlőt, hanem majd internetre feltéve bonyolítja le azt. Ehhez viszont az érdekeltek nagy része nem fér hozzá, nem ért hozzá. Emiatt félő, hogy elmarad közös megegyezés lehetősége, így aztán megint a hatóság lép, rendeli el a kimérést. Ő dönt, hogy hol kell kezdeni, sorsol, melyik terület kié lesz. Pedig, ha lehetővé tennék az önkéntes földcseréket – azaz elég időt és feltételeket biztosítanának –, a kimérések akár harmadát is meg lehetne úszni, költségtakarékos és a falvak békéjét a közös megegyezés miatt meg lehetne őrizni.

Nincs botrány! De van!
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és az egész államapparátus állítja, hogy a helyben élő gazdálkodók kapják meg az állami földek bérleti jogát. A VM vezetése megkérdőjelezi Ángyán József volt államtitkár tanulmányait, amelyeket a Fejér és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérleti ügyeket dolgozza fel. Megállapítja, hogy döntően a kormánypárthoz köthető nagyjából 30 család, érdekeltség szerezte meg az állami földek 70-75 százalékának bérleti jogát.
Emiatt aztán feljelentések garmada indult el: feljelentést tett az LMP, az MSZP, a Jobbik, de feljelentést fontolgat a bérleti pályázatok titkosított bírálati rendszerének nyilvánosságra hozatala miatt az NFA is. A 65 ezer hektárnyi föld ügye már 2010-ben kezdődött: akkor derült ki, hogy e területek bérleti szerződései lejártak, e területeket hasznosítani kellene. Az állami földalap ekkor azonban még nem végzett a leltározással, csak 2011 tavaszára derült ki, hogy mi van e területekkel. Hogy ne heverjen parlagon, ideiglenes hasznosítási szerződéseket kötöttek, majd ősztől kezdve megkezdődött a területek pályáztatása. Ami lassan halad, hiszen május végéig csupán 18 ezer hektárra kötöttek 20 éves szerződést, ezek közül derítette ki Ángyán József, hogy egyes területeken döntően nem a helyben lakó kisebb mezőgazdasági termelők, hanem kormánypárthoz köthető különféle potentátok használatába került. Emiatt mondott le Ángyán és ez ad muníciót a kormányt támadó ellenzéknek is. Gond az is, hogy a 65 ezer hektár felére még meg sem hirdettek pályázatot. Most tavasszal, az utolsó pillanatban az NFA ismét ideiglenes, fél évre szóló hasznosítási szerződéseket kezdett kötni. Három év alatt e területek részbeni hasznosításai miatt jelentős bérleti díjról mondott le az állam. Ennek összege elérheti akár az egymilliárd forintot is.

Nem lesz elég föld
Azt sem tudni, ki, hol, mennyi földdel rendelkezik, milyen alapon szerezte azt Magyarországon. Vagyis azt sem tudjuk, mi a tényleges helyzet az országban földügyben. Azt tudjuk, hogy nagyjából 2 millió tulajdonos és az állam osztozik 5 millió hektárnyi mezőgazdasági területen. Tiszta képet kellene alkotni ahhoz, hogy hosszú távon ható, valós alapú birtokpolitikát lehessen kialakítani. Ezért aztán nem véletlen, hogy az agrártárca által összeállított és múlt heti megjelenése óta óriási vitákat kiváltó földdel kapcsolatos vitaanyagban is szerepel ez. Egy új törvényt alkotnának, mely előírná, hogy minden földtulajdonosnak nyilatkozatot kellene tennie arról, hol, mennyi, milyen körülmények között szerzett föld van birtokában. Ha valaki elmulasztaná a bevallást, akkor a földje állami tulajdonba kerülne, ha pedig csal, vagy megtéveszti a hatóságot, akár 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatna. További részletek nem derülnek ki a 38 oldalas vitaanyagból, az viszont igen, hogy a kormány és Fazekas miniszter korábbi ígéretei ellenére képtelenség lesz az egy hónap múlva záródó tavaszi parlamenti ülésszak során új földtörvényt és kapcsolódó őstermelőkről, családi gazdaságokról szóló törvényt, üzemszabályozást, öröklést – a földet, vagy a gazdaságot csak egy helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó utód örökölheti -, nyilvántartást érintő jogszabályokat is elfogadni. Mert a földtörvény mellett másik 5-6 másik is készülőben van.
Fazekas miniszter szerint ez amiatt van, mert óriási érdeklődést váltott ki a vitaanyag, s szeretnének részletes társadalmi és szakmai egyeztetéseket végrehajtani. Márpedig vita az lesz: hiszen már a múlt heti megjelenése utáni napokban éles kritikákat kapott a tervezet, amely maga tartalmazza, hogy érdekeket fog sérteni az új szabályozás.
A VM szerint az új földtörvény a magyar föld védelmében készül. A tervezet deklarálja, hogy termőföldet csak földműves vehet és művelhet. Se külföldi, se magyar jogi személy nem tulajdonolhat termőföldet, mert csak így lehet megvédeni nemzeti értékünket a spekulánsoktól. Csakhogy ezek kizárása súlyosan sérti az uniós alapjogokat.
A törvényben az őstermelői kisbirtok mellett a második nagyobb egységet a középbirtokot megjelenítő családi gazdaságok alkotnák a tervek szerint. A koncepció alapján a kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja anélkül, hogy felszámolásukra törekedne. De mégis ez lesz a vége nagyjából 2016-2018-ban – állítja Horváth Gábor, a döntően nagyüzemeket képviselő érdekképviselő Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Szerinte a 100 ezer embernek vidéken munkát adó társasvállalkozások fele megy tönkre a következő években, így 50 ezer kerül az utcára, 50 milliárd forint adó és járulék esik ki az államkasszából. A társaságok alól ugyanis egyszerűen kihúzza a földet az új szabályozás. Hogyan? A földtörvény szerint csak helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodó magánszemély vehetne földet. Társaságok nem, ami önmagában sérti az uniós jogokat. De ez az alapszabály lesz érvényes a földbérletekre is. Létrehoznának egy állami földügyeket felügyelő szervezetet, amely engedélyezne minden adás-vételi, bérleti szerződést. Ha nem teszik neki egy vevő- vagy bérlőjelölt, akkor közcélra hivatkozva maga jelölhet ki vevőt, bérlőt. Ez azt jelenti, hogy az állam minden részletében beleszól a földügyekbe, vagyis egyben sérül is 2 millió földtulajdonos magántulajdonhoz való joga, ami alkotmány és unió ellenes. Horváth szerint a földbérlők többségét adó társasgazdaságok tönkre menésével megszűnhet Magyarország önellátása tejből, sertésből, baromfiból, marhából. Ma az a helyzet, hogy a sertések kétharmadát, marha 90 százalékát, baromfi felét, a tej döntő hányadát nagyüzemek állítják elő. Mindez a magyar élelmiszeripart is negatívan érinti, mert nem lesz elég alapanyag itthon. A következő évek arról fognak szólni, hogy a rendszerváltás óta elszenvedett 40 százalékos agrárteljesítmény vesztést újabb 20 százalékos visszaesés várható. Leállhat a bizonytalan helyzet miatt a beruházás is a következő években. Mindez akár a GDP 1 százalékos visszaesését is okozhatja, de növelheti a mezőgazdaságban most is 30 százalékban meglévő fekete- és szürkegazdaság arányát.
Ha tönkremegy a nagyüzemek fele, akkor egymillió – többségében szegényebb nyugdíjas - földtulajdonos eshet el biztos földbérleti bevételétől. A felszabaduló nagy tömegű föld lenyomja a , ma nagyjából 2000 milliárd forint értékű föld bérleti és a földárait is. Ugyanakkor olcsóbban juthat majd földhöz az új kedvezményezetti kör. És a vagyonosabb külföldi, de letelepedő magánszemély, mert őket biztosan nem lehet kizárni – állítja a főtitkár.
Ki lesz ez az új kör és mire számíthat? A vitaanyag szerint 50 hektárig félidős őstermelői státuszú termelőket, 50-500 hektár között családi birtokokat kell létrehozni a társasgazdaságok rovására. Ugyanakkor lenne még két kategória: a nagy gazdaságé 500 hektár feletti és a vállalkozási földbérlő 1200 hektárig terjedő birtokon gazdálkodhatna. Nézzük, hány családi gazdaságot látna el a magyar föld? Ma 15 ezer regisztrált családi gazdaság van az országban. Amennyiben ezek átlagosan 250 hektáros méretet érnek el, úgy összesen 3,25 millió hektárnyi földet művelnének. Maradna 1,75 millió hektár a mezőgazdaság további összes szereplőjének, beleértve az 50 hektárig terjeszkedő félidős őstermelőt és a nagyobb üzemeket egyaránt. Nem lesz elé a föld, akkor sem, ha csak a ma regisztrált 15 ezer családi gazdaság él birtokbővítési lehetőségeinek csak a felével
Egy családi, vagy félidős gazdaság bővítése óriási pénzt igényel. Csak 20 hektár megvétele 10-20 millió forint, az állattartás, gépesítés fejlesztése ennek többszörösét. Honnan lesz pénz erre – teszi fel a kérdést Horváth Gábor. Franciaországban a területek 60 százalékát bérlik, a gazdálkodó pénzeit, hiteleit gépek vételére és nem a földbe fekteti be, ezzel tudja versenyképességét folyamatosan fejleszteni. Nálunk, úgy tűnik a földbe megy a jóval kevesebb tőke.
Horváth kifogásolja azt is – és emiatt a gazdasági tárca is sietett leszögezni, hogy a VM elképzelései nem tükrözik a kormány álláspontját és különben is a dokumentum csak egy vitaanyag –, hogy számos adót is megfogalmaz az előterjesztés. Így a jövőben az állam bevezetne földvagyonadót, földhozadék adót ( ez a bérlőket, eladókat érintené), földforgalmi adó (lényegében áfát) is, mellyel kiteljesítené az állam mindenhatóságát.
Már csak azért is, mert az állami földalapra nem vonatkozna a földtörvény! Külön szabályok szerint működne, azaz hasznosítana csaknem egymillió hektárt. Ugyanakkor az NFA vevője maradna a földeknek, annak adná bérbe a földet, aki szerinte megérdemli. Sőt, a tervek szerint az NFA felvásárolhatna egész mezőgazdasági vállalkozásokat is a vitaanyag szerint. Csak nem azért e terv, mert az állam felkészül a társasvállalkozások tönkremenetelére? - teszi fel a kérdést Horváth.

Támogatáséhség mindent legyőz
Az egész földügy nem szól másról, mint a kapcsolódó agrártámogatások megszerzéséről. A 2014-től 2020-ig érvényes uniós szabályok ugyanis kimondják: területalapú támogatást az kaphat, aki 2014-ben bejegyzett területtel rendelkezik. Ezért kell gyorsan átalakítani a magyar földbirtokviszonyokat is. Ugyanakkor szinte biztos, hogy az új szabályok szerinti bérleti, vételi lehetőséget a kormány csak fokozatosan tudja érvényesíteni. Nagy kérdés, hogy mi lesz azon bérleti szerződésekkel, melyeket az állami földalap 2008-2009 között kötött, többségében 20 évre? Újrakötteti-e az állam ezeket? Így, vagy úgy, de a nagyüzemek fokozatosan fognak kiszorulni a földekről, velük együtt azonban megy a földalapú támogatás is. Ugyanis az EU e támogatást 2014-től vagyonértékű jognak fogja fel, mely adható, vehető. Nagy kérdés, hogy a magyar állam hagyja-e ezt, vagy a földdel együtt magához vonja-e ezt, s utána a földalapos gépezet fogja értékesíteni mindkettőt a kedvezményezettek számára.