Szabályozzák a kereskedők árrésképzését

A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta Győrffy Balázs fideszes képviselő önálló indítványát, mely egyebek mellett szorgalmazta, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény új rendelkezésként tiltsa meg a diszkriminatív árazást. A jogszabályváltozással kiküszöbölhető, hogy a kereskedők azonos termékeknél más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi áruknál. Ez a tilalom többek között a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs termékek árazásánál lesz fontos. A kereskedelemben eddig rendszeresen alkalmazott gyakorlat volt, hogy vevőcsalogatásként az olcsóbb importterméket nyomott áron értékesítették a kereskedők, ami drasztikusan visszaszorította a hazai áruk fogyasztását. A törvénymódosítás biztosítja a hazai és a külföldi áruk közötti azonos elbírálást.

A jogszabály rögzíti továbbá, hogy mi minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, valamint tisztázza, hogy az önköltségi ár alatti értékesítés az üzemi általános költségeket is magában foglalja. A kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek számít – így azok nem terhelhetők a beszállítókra – a termék tárolásával, hűtésével, az élőállattal kapcsolatban pedig a tartással összefüggő kiadások. Így a jövőben például semmiféle plusz díj (polcdíj) nem számítható fel azért, hogy az üzletben meghatározott helyre kerüljön az áru.

A módosítás pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát: eszerint a termelő és a feldolgozó mellett ezentúl beszállítónak minősül a viszonteladó is, így a törvényi védelem nekik is biztosítható.
Változik a fizetési határidőre vonatkozó előírás is: amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen állítja ki a számlát, úgy a kereskedőnek az átvételtől számított 30 napon belül ki kell fizetnie az áru ellenértékét. A törvénymódosítás legfontosabb célja, hogy tisztességes kereskedelmi kultúra alakuljon ki a beszállítók és a forgalmazók között.