Megszűnnek és vagyonukat is leadják a megyei kamarák

A legjelentősebb változás a tervezetben, hogy a testületi tagság csak a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ipari feldolgozók számára lenne kötelező, a kereskedelem, a kereskedelmi láncok kimaradnának. Korábban ez volt a legvitatottabb része a tervezetnek − a kiskereskedelem ugyanis az iparkamarai érdekeltségbe tartozik. A Magyar Agrárkamara azzal számol, hogy az új törvény szerint a jelenlegi 11 ezer helyett 400 ezerre nő a tagok száma − mondta a Napi Gazdaságnak Poprády Géza, a kamara megbízott elnöke.

Az egész ágazatban, illetve élelmiszerláncban komoly feszültséget kiváltó másik elképzelés a szavazati jog és a tagdíj közti aránytalanság volt. Az utóbbi megállapításának módja és emiatt az aránytalanul nagy bevételi terv szintén ellenállást váltott ki az érintettek köréből. Értesüléseink szerint a kormány elé kerülő javaslatban már nem szerepel az árbevétel-arányosan megállapított tagdíj, helyette mindenkire vonatkozó, fix összegű és az iparkamarai regisztrációs díj összegéhez hasonló mértékű lesz. A kamara az egy tag egy szavazat elven működne − mondta Poprády. A javaslat megszüntetné az önálló jogi személyiségű megyei kamarákat − ezek jogutódlással és vagyonátadással beolvadnának a létrejövő országos kamarába. A vagyonátadásra egy hónapos határidőt határozna meg a törvény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnnének a megyei ügyfélszolgálatok vagy irodák, a jogállásváltozás lehetőséget teremtene azonban az egységes szolgáltatási portfólió és színvonal megteremtésére.

Az új agrárkamarát az elnök, négy alelnök és 21 elnökségi tag irányítaná. Amennyiben a parlament még ebben az ülésszakban elfogadja a törvényt, az egy hónappal később hatályba is lépne. Az elnökségi tagok kinevezését (erre a vidékfejlesztési miniszter lenne jogosult) követően pedig megkezdődhetne a kamara működési szabályainak, illetve a választási eljárásnak a kidolgozása, 2013 tavaszán pedig sor kerülhetne a kamarai választásokra is.
Négyszáz ezerre nőhet a kamarai tagok száma
A jövő héten elfogadhatja a parlament a szakmaközi szervezetek működéséről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény tervezetét is. Ez a jogszabály lényegében hatályon kívül helyezi a korábbi agrárrendtartási törvényt. A jövőben ugyanis a kormány − összhangban az Európai Unió közös agrárpolitikájával − elsősorban az elismert szakmaközi szervezetekre bízná a piacszabályozást. A változás az lenne, hogy a törvény mentesíti a szakmaközi szervezeteket a versenykorlátozásokról szóló jogszabály egyes pontjai alól, így a szervezetek piacfigyelést, árinformációs rendszert működtethetnek. Az árrögzítés vagy a piacfelosztás azonban továbbra is tilos lenne.