Versenyhivatali ügy lett a dinnyeügylet

Szokatlan akcióba kezdett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): a közelmúlt megállapodtak a jelentősebb kiskereskedelmi bolthálózatokkal, hogy üzleteikben a dinnye kilónkénti ára nem mehet 99 forint alá. Az élelmiszerláncoknak ez nem jelent hátrányt, mivel a nagy versenytársaik is részt vesznek a dologban, így gyakorlatilag a fogyasztóknak kell kötelezően támogatni a dinnyetermelőket. Az ilyen típusú összefogásokat azonban a szakirodalom kartellezés hívja, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában – így Magyarországon is – szigorúan tiltja.

Az ügyről állásfoglalást kért az index.hu a Gazdasági Versenyhivataltól. A GVH közölte, hogy a médiából tudta meg a 99 forintos dinnyeár-alkut. „Ezzel kapcsolatban a Versenyhivatal adatokat kér az érintettektől, s a beérkezett válaszok ismeretében dönt az eljárás indításáról.” Mert ha sikerül az árrögzítés és senki nem ugrik ki a buliból – ami az állami bábáskodás miatt elég valószínűnek tűnik –, akkor a versenyző piacnál lényegesen többet tudnak legombolni a fogyasztókról. Hogy utána ez az extraprofit marad-e a kereskedőcégeknél vagy átadják a termelőknek, az a megkárosított fogyasztónak mindegy.

A 99 forintos ár „elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük” – mondta Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte így hektáronként 400-600 ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A minisztérium pedig reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, de a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat a támogatásra. Hozzá kell még tenni, hogy dinnyét jellemzően hiper- és szupermarketekben vesznek a magyarok.

Simonka korábban elmondta, hogy nagyon örül, hogy a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt. A Dinnyeszövetségben azt is szeretnék, ha évente ezer hektárral növekedne a dinnyetermő terület Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy megérje termelni. Emlékeztetett arra is, hogy 2003-ban Magyarországon a jelenleginek több mint a duplája, 10 ezer hektár volt a dinnye termő területe.

Július elején váratlanul 30-40 százalékkal csökkent a felvásárlási ár - mondta még az ármegállapodás előtt Simonka György, felhívva a figyelmet arra, hogy a dinnye árát az illegálisan kereskedők szorították le. Ők megjelennek egy-egy teherautóval a dinnyeföldek mellett, és tömegesen vásárolják fel a termést, összekuszálják a piacot, rontják a hazai dinnye hírét itthon és külföldön - mutatott rá az elnök.

A dinnyefelvásárlással Magyarországon 2011-től saját telephellyel rendelkező kereskedő foglalkozhat, kötelezően osztályozva és csomagolva kell kivinnie a dinnyét piacra, és alkalmaznia kell a HACCP minőségbiztosítási rendszert - jegyezte meg a Dinnyeszövetség elnöke.