Alig maradt a háztájiból valami!

Azok számát, akik a hátsó kertben vagy a hobbitelken saját kedvtelésükre gazdálkodnak, 1,1 millió főre becsüli a KSH, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi háztáji gazdálkodás lenne az országban (a klasszikus háztáji mérete egyébként egy hektár körüli). A fogalom egyébként is már csak a köznyelvben létezik. A statisztika a rendszerváltás óta gazdasági társaságokban és egyéni gazdaságokban számolja az agráriumban tevékenykedőket – tudta meg a nol.hu a Központi Statisztikai Hivatalnál. A földműveléssel és állattenyésztéssel az egykori háztáji méretben, önellátás céljával foglalkozók számát csak becsülni lehet, ugyanis aki nem regisztráltatja magát adószámmal, eltűnik a statisztikusok látóteréből.

Az adatok szerint negyven éve még 1,814 millió klasszikus háztáji szerepelt a nyilvántartásban, számuk a rendszerváltásra 1,4 millióra csökkent. Két éve 566 ezret mutatott ki a KSH, de ezeket a statisztika már egyéni gazdaságokként tartja nyilván. Átlagosan 4,6 hektárt művelnek meg, többnyire családtagjaikkal közösen. Az egyéni gazdaság méretének alsó határa 1500 négyzetméter föld vagy 500 négyzetméter szőlő, illetve gyümölcsös, vagy száz négyzetméternyi üvegház. Már akkor is így nevezik a portát, ha – föld híján – egyetlen nagyobb haszonállatot (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske) vagy 50 baromfit tartanak az udvarban. A megművelt föld nagysága szerint egy hektárnál kisebb területet hasznosít az egyéni gazdák 72,5 százaléka, azaz 410 ezer vállalkozó vagy vállalkozás. A 2010. végi mezőgazdasági összeírás előzetes adataiból kiderül, hogy a gazdálkodók átlagéletkora 56 év, és alig tíz százalékuk rendelkezik valamilyen mezőgazdasági végzettséggel.