Precedensper a balatoni földek bérletéről

A nyolc órán át tartó tárgyaláson – melyről az MTI számolt be - tanúként hallgatták meg Ludwig Georg Braunt, a Hubertus egyik tulajdonosát. A Kaposvári Törvényszéken zajló vagyonjogi pert a magyar állam indította a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló német érdekeltségű cég ellen az 1992-ben (akkori törvényeknek megfelelően) 7725 hektárra, 99 évre (további 30 évre meghosszabbíthatóan) kötött fölhaszonbérleti szerződés semmissé nyilvánítása érdekében, annak jogszabályba és jó erkölcsbe ütközése miatt.

Siglinde Saalschmidt élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi attasé a sajtónak magától értetődőnek nevezte, hogy a német nagykövetség nagy érdeklődéssel követi ezt az példaértékű esetet. Figyelemmel kísérik, hogy a német befektetők biztonságban tudhatják-e a befektetéseiket, illetve jogbiztonság van-e az adott országban - tette hozzá.

Kiemelte, hogy itt egy olyan szerződésről van szó, amelynek megkötése óta a német befektető rendkívül sok pénzt fektetett a volt állami gazdaságba, hogy azt újból működőképessé tegye, és most tartania kell attól, hogy kártalanítás, illetve kárpótlás esélye nélkül meg kell válnia a befektetésétől.

A Magyar Állam nevében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kezdeményezett per szerdai tárgyalásán folytatták Ludwig Georg Braunnak, mint a Hubertus felügyelőbizottsága elnökének és résztulajdonosának meghallgatását, akinek több mint 1,8 millió forintot fizet előzetesen a bíróság költségtérítésként, mert kétszer is Kaposvárra repült a bírósági tárgyalásra. A tanút a privatizáció körülményeiről, valamint a Hubertus vadászati-, halászati, erdőgazdálkodási és bányászati jogáról, a bérelt földterületek haszonbérleti díjáról, valamint a Nagyberek vízgazdálkodásának költségeiről faggatták.

Egyebek közt beszámolt arról, hogy a Hubertus a Braun Industrie Holding, valamint az állam közös vállalkozásaként több százmillió forintos fejlesztési kötelezettséget, és 552 millió forintos banki követelést átvállalva vált az állami gazdaság jogutódjává, megmentve azt a csődtől.

A tanúmeghallgatást követően Bártfai Beatrix, az állam jogi képviselője megerősítve találta a korábbi felperesi álláspontot, miszerint a Hubertusszal hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjjal megkötött földhaszonbérleti szerződés feltűnően aránytalan, ezért semmissé kell nyilvánítani, a földterület azonnali visszaszolgáltatását követelve. A jogi képviselő szorgalmazta közbenső ítélet meghozatalát a Hubertus vadászati jogának azonnali megvonásával, amelyről a döntést a bíróság elhalasztotta.

A Hubertus jogi képviselője, Hubay Gyula is fenntartotta álláspontját, miszerint azért határozták meg a privatizációkor jelképes értéken a földhaszonbérleti díjat, mert a Hubertus végezte, és finanszírozza jelenleg is a térség vízkormányzását a szerződésben vállalt kötelezettségként, pedig az egyébként állami feladat. (Erről röviddel ezelőtt állapította meg a rendőrség és a bíróság első fokon, hogy szabályosan történt, holott ez ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tett feljelentést.) Az ügyvéd kérte a bírót, hogy marasztalja el az állam jogi képviselőjét rosszhiszemű pervezetésért, mivel az tanúk meghallgatása nélkül szeretné kiharcolni a közbenső ítéletet, holott az ügyben Bécsben párhuzamosan zajló perben 12-13 tanút is állított az igaza megvédésére.

A bíró meglapozottnak találta a Hubertus azon beadványát, mely szerint nem jogos az állam részéről a 416 millió forintnyi különbözeti földhasználati díj követelése, és annak értékét 98 millió forintra csökkentette. Ezzel a per kikerült a kiemelt ügyek köréből, ennek ellenére akként kívánják továbbra is kezelni - mondta a bíró, aki december 5-re tűzte ki a következő tárgyalást.