4 milliárddal tartozik a húsipar az állattartóknak – Kiürülnek a hazai sertéshizlaldák?

Nem elég, hogy egy év alatt 30%-kal megemelkedtek a sertéstartók takarmányköltségei, a felvásárlási árak pedig az elmúlt 2 hónapban 10%-kal csökkentek, most már az is fojtogatja a termelőket, hogy a beszállított sertéseket egyes kereskedők és húsfeldolgozók nem fizetik ki. Eddig már mintegy 4 milliárd forintot meghaladó behajthatatlan követelése van a sertéstartóknak - állítja közleményében a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ). A húsipar kihasználva egyrészt azt, hogy a készre hízott állatokat kényszerűen értékesíteni kell, másrészt pedig azt, hogy a termelők bíztak a partnereikben, nem akarták felrúgni az üzleti kapcsolataikat.

Kormányzati ígéretek alapján már 5 hónappal ezelőtt egyeztetések kezdődtek a húsüzemeket érintő problémákról, stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánították a gyulai és kapuvári húsüzemet, de semmilyen érdemi intézkedés nem történt a megmentésük érdekében, mindkét cég felszámolás alá került. Minden csak ígéret maradt. Időközben újabb két feldolgozó került bizonytalan helyzetbe, a termelők, ha meg is kapják a pénzüket, csak jelentős késéssel jutnak a beszállított sertések árához. Az ágazatot katasztrofálisan érintené, ha még több húsfeldolgozó zárná be a kapuit úgy, hogy nem fizetik ki a termelőket.

A sertéstelepek felszámolása, a húsipari üzemek bezárása az adófizetőknek, az államnak többlet költséget okoz és bevétel kiesést eredményez. A húsüzemek leállásával nem csak az ott dolgozók veszítették el az állásukat, hanem eddig mintegy 1000 sertéstartásból élő család is elvesztette a megélhetését és további ezrek megélhetése forog kockán, tovább duzzasztva az amúgy is foglalkoztatási gondokkal küzdő vidéki térségekben élő munkanélküliek tömegét.

A felszámolások miatt a jelenleginél is kevesebb alapanyag kerülhet előállításra, aminek következtében egyre kevesebb ellenőrzött, jó minőségű, megbízható eredetű, a hazai fogyasztók által ismert és kedvelt magyar termék készülhet, így az import termékek növekvő aránya miatt gyors ütemű áremelkedéssel is szembesülnek a fogyasztók. A húsüzemek bezárásával sokak által keresett magyar termékek tűnnek el a boltok polcairól, hiába keressük a gyulai májast és kolbászt, vagy a kapuvári sonkát.

Sokszor halljuk, hogy kormányzati célkitűzés a hazai sertésállomány hét év alatt történő megduplázásra. Nem hét éves vízióra, hanem azonnali cselekvésre van szükség. A magas takarmányárak, a földtörvénytervezet szerinti szabályok és a kiszámíthatatlan értékesítési lehetőségek miatt egyre többen hagynak fel a sertéstartással. Azonnali kormányzati beavatkozásokra van szükség, hogy a termelők hozzájuthassanak a ki nem fizetett sertések ellenértékéhez és tisztázni kell, hogy melyek azok a feldolgozók, ahová a termelők úgy szállíthatnak, hogy biztonsággal hozzá is jutnak a sertések árához. A jelenlegi folyamatok mellett inkább csökken 3 millióról 2 millióra a hazai sertésállomány, mintsem nő a remélt 6 millióra.