VM: nincs igaza Ángyánnak!

Ángyán József parlamenti képviselő egy fórumon valótlanságokat állított az Országgyűlés által még el sem fogadott A mező– és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban – szögezi le nyilatkozatában az agrártárca.

GazdanetO. Horváth György2013. 01. 27. vasárnap2013. 01. 27.
VM: nincs igaza Ángyánnak!

A képviselő kifogásolta a kényszerhasznosítás jogintézményét, pedig ez más EU–s országokban is létezik és a jelenlegi törvényjavaslat szerint szigorúan törvényi alapokon nyugszik. Óriásbirtokok kialakulásával fenyegető állítása meghaladottá válik a törvényjavaslat tervezett módosítása alapján. Ez egyértelművé teszi, hogy a kényszerhasznosítás során a gazdálkodóhoz került föld beleszámít a birtokmaximumba. A kényszerhasznosításba vétel minden esetben a föld tulajdonosa, illetőleg használója által elkövetett jogsértés, legtöbbször az általa vállalt kötelezettségek megszegéséhez kötődik. Ezeket a törvény tételesen fel fogja sorolni. A kényszerhasznosításba vételt minden esetben megelőzi a jogsértést elkövető földtulajdonosnak a jogsértés megszüntetésére vonatkozó felszólítása, majd annak eredménytelensége esetén először a pénzbírság kiszabása akár ismételten is. A pénzbírság összege eleve kizár minden mögöttes szándékot, így a földnek a kényszerhasznosítás leplébe burkolt szabad, mérték nélküli átjátszását. A föld kényszerhasznosítása szankció jellegű, végső eszköz. Senki nem juthat önkényesen földhöz kényszerhasznosítás címén. Az eredeti tulajdonostól elvont föld más gazdálkodó részére történő kiutalása időleges, nem jelent tulajdonosváltást.

Ángyán József kifogásolta, hogy társas gazdaságok estében az 1200 hektáros birtokmaximumba nem számít bele az adott társaságnak a tagjaitól bérelt föld. Ezzel szemben kevés esély nyílik majd a birtokméret ilyen formában történő korlátlan növelésére. Valószínűtlen, hogy az adott társaság nagy számban be tud vonni húsz kilométeres körzeten belül földterülettel rendelkező tagokat. Másrészt mind a társaság tagja, valamint a társaság szempontjából egyaránt méltánytalan volna, ha előbbi földtulajdona beszámítana a törvényjavaslat által engedélyezni kívánt birtokmaximumba. Ez ugyanis esetenként olyan, a társaság és annak tagja szempontjából egyaránt méltatlan helyzetet is eredményezhetne, amikor a társaság tagjának a saját gazdálkodó szervezetén kívüli körben kellene a földjét hasznosítania. A képviselő által óhajként kifejezett hároméves helyben lakás kötelezettségét pedig implicit módon az előbérleti és elővásárlási jogosultság kitétele magába foglalja.

A volt államtitkár ugyancsak nehezményezte, hogy a birtokmaximumnál állategységenként figyelembe vehető 2 hektáros kedvezmény. Ezzel kapcsolatban a VM megjegyzi: ezzel az intézkedéssel mezőgazdaságunk szerkezeti aránytalanságán kívánunk módosítani. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értékén belül az állattenyésztés részaránya már a 40%-ot sem éri el. (A 2011. évi pontos érték 33%. A miénknél jóval magasabb hozzáadott értékkel jellemezhető holland növénytermesztés mellett ez az arány 70:30% az állattenyésztés javára.) E kérdéskör kapcsán pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy az említett kedvezmény nem jelenti automatikusan az 1200 hektáros birtokmaximum túllépését. Az ugyanis csak akkor valósul meg, ha az állategység x 2 hektár szorzata azt eredményezi. Nyitott kapukat döngetett, amikor a helyi közösségek érdekeinek védelme érdekében földbizottságok létrehozását javasolta, hiszen erre egyértelműen utal a törvényjavaslat szövege, csakúgy, mint a fiatal gazdálkodóknak a földszerzésre vonatkozó előnybe részesítésére.

- Végezetül fel szeretnénk hívni a képviselő, valamint a törvényjavaslat iránt érdeklődő valamennyi érintett személy és szakember figyelmét arra a körülményre, amely szerint a magyar mezőgazdaság vállalati rendszere az Európai Unión belül a legösszetettebb és legsokszínűbb. Ezt a körülményt az Ángyán József által kifogásolt törvényjavaslatnál, valamint a parlamenti vita előtt álló üzemszabályozási törvénynél is szükségszerűen figyelembe kell venni. Mindezek tehát nem a törvényjavaslatokkal kapcsolatos kiskapuk nyitását, hanem a valós viszonyokhoz történő szakszerű alkalmazkodást jelentik – olvasható a minisztériumi közleményben.

Ezek is érdekelhetnek