Tüneti kezelés lehet a 6,8 milliárdos állami juttatás!

A hat legnagyobb magyar húsipari cégből négy bajban van, közülük hármat az állam segít ki milliárdokkal. Ha a kormány nem oldja meg az áfa, a feketegazdaság, a kereskedelmi erőfölény okozta problémákat, mindez ideiglenes sikert hozhat sajt – válaszolta kérdésünkre Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

GazdanetO. Horváth György2013. 02. 21. csütörtök2013. 02. 21.

Kép: Gyula, 2009. május 12. Gyulai kolbász, Gyulai Húskombinát. Fotó: Ujvári Sándor

Tüneti kezelés lehet a 6,8 milliárdos állami juttatás!
Gyula, 2009. május 12. Gyulai kolbász, Gyulai Húskombinát. Fotó: Ujvári Sándor

- Szinte az egész hazai élelmiszer-feldolgozás bajban van, de a húsipar a legnagyobban. Miért?
- A hat legnagyobb hazai húsipari vállalkozás közül négy jelentette be, hogy gazdasági problémái vannak, némelyek felszámolás alá kerültek, mások megúszták ezt, de csak kormányzati segítséggel. A Pick, illetve a szlovák tulajdonban lévő Debreceni Csoport kitart, de a kaposvári, pápai, gyulai, sátoraljaújhelyi vállalkozások ellehetetlenültek. Kapuvárt külön említem, ott tart a felszámolás, nem is kapott állami segítséget.

- Kapuvár miért maradt ki?
- Kapuvár túl későn jelezte a bajt. A cég alól kiment már a piac, készletei nem voltak, ráadásul számláinak egy részét zárolta az adóhatóság. Itt egy dolog képzelhető el, a felszámoló talál egy vevőt, akinek van pénze elölről kezdeni az egészet. 400 munkahely lett oda. Remélem nem véglegesen. A többi cégnél viszont tőkeinjekciókkal, önkormányzati-állami segítséggel talpra lehet állítani a termelést. A szakszervezet ezen sokat dolgozott, együttműködött az állami szereplőkkel, felszámolókkal. Az állam összesen 6,8 milliárd forintot adott e három városnak.

- Nemrég jelentette be a Zemplén-Hús is, hogy leáll. Ott mik a kilátások?
- Sátoraljaújhely vezetése jelezte, hogy segítséget kér a már leállított helyi üzeme újraindításához, döntés még nincs.

- Jogászok mondják, hogy baj lesz ezzel az állami támogatással. Igazuk lehet?
- Az uniós szabályok szerint tiltott dolog a támogatás. A húsipari cégek esetében viszont nem erről, de még nem is állami hitelről van szó, hanem tulajdonszerzésről. Ez viszont bevett szokás: a válság utáni években, angol, francia, amerikai példák tucatjait találjuk, mikor az állam beszállt a tönk szélére került vállalkozásokban. Amint rendeződik a helyzet, az önkormányzati tulajdonosok kivonulhatnak a cégekből.

- Mit szól a többi vállalkozás ehhez?
- Nem örülnek, de biztos vagyok benne, hogy mindent megtesznek, hogy ők is kapjanak valamit. Ennek formája nem ismert, de a mostani lépés erősen piactorzító beavatkozás lenne, ha valamit nem tesz érdekükben is a kormány.

- Mi garantálja, hogy a tőkejuttatás után a csődhullám nem ismétlődik meg néhány éven belül?
- Ha a helyzet nem változik, akkor semmi. A kormánynak kell lépnie! Meg kell akadályoznia a feketepiac működését, ezt az extrém magas, 27 százalékos áfa élteti. De ez csak egy oka a hazai bajoknak. Másik a kereskedelem túl erős alkupozíciója.

- Az unió próbálja ezt szabályozni, de nem sok sikert ért el. Van esély rá?
- Az unióban egyrészt a szabad verseny és a lakosság érdekeire hivatkoznak. A franciák és olaszok viszont törvényt alkottak, mellyel valamennyire képesek megzabolázni kereskedőiket. Azt mondja a francia jogalkotó, hogy az államnak nem érdeke a túl alacsony fogyasztói ár, mert annak kicsi az adótartalma, így a társadalomra káros hatású.

- Nálunk viszont létfontosságú az ár. Ha a kereskedők nem szorítják le egymás árait, akkor a lakosság jár rosszul.
- A francia fizetések még lehetővé teszik, hogy magasabban tartsák az árakat, így a keletkezett jövedelemből is több jut a feldolgozóknak, mezőgazdasági termelőknek. Nálunk viszont négymillió nagyon szegény ember él az országban. Az is igaz viszont, hogy a szegény ember olcsóért vacak, kis élvezeti értékkel bíró élelmiszert vásárol, s azt is vélelmezem, hogy talán már élettani hatásuk sem teljes! A húsiparnak ez csapda: olcsó terméken kicsi a haszon, nincs pénz fejlesztésre, beruházásra.

- Mi a helyzet a hentesekkel?
- A fiatalok és a legjobbak nagy része itt hagyta, itt hagyja az országot. Külföldön már több magyar hentes dolgozik, mint itthon! Húsz éve még 36-37 ezer munkahely volt a hazai húsiparban, ma talán 8 ezer.

- Milyen jövő vár az itthon maradottakra?
- Nézze, ha az imént felsorolt ügyeket a kormány nem oldja meg, ha a hazai fogyasztás nem növekszik folyamatosan, akkor a cégek képtelenek lesznek végrehajtani ipari szerkezet váltást, ha nem lesz elég magyar sertés, akkor bajba kerülünk. Ehhez a leendő nyereségnél is több pénz kell, ezért valamiféle külső tőkebevonásra – támogatás, hitel – lesz szükség.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek