4 kontra 200-300 milliárd

Miközben már 100 ezer hektár területet borít belvíz és egyre több folyó, patak fenyeget árvízzel, addig a termelők alig bízhatnak a kármérséklési rendszerben. Legalábbis tavaly a legszerényebb becslések szerint is 200 milliárd forint kárt okozott az időjárás a mezőgazdaságban, de a legtöbben 300 milliárdot emlegetnek. Így vagy úgy, de ehhez az összeghez képest szint elhanyagolható értékű kármérséklésben részesülhetnek a gazdálkodók, melyet mostanság fizet ki a vonatkozó hivatal. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a minap tette közzé, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében március 13-án megkezdte 7,4 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatások kifizetését, 4400 kérelmező részére. A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultságot és a kárenyhítési összeget az MVH állapította meg. A rendelkezésre álló keret – úgy 8 milliárd forint - lehetővé tette, hogy az igényeket az MVH visszaosztás nélkül teljesíteni tudja.

Másik hír szerint 1300 gazdálkodó, illetve gazdaság részesült 650 millió forintnyi biztosítási díj támogatásában. Így összesen nagyjából 8 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam úgy, hogy ennek felét – 4-4,1 milliárd forintot a termelők fizettek be kötelező módon!

Könnyű lenne persze a kormányra, a szakminisztériumra mutogatni, hogy lám, életképtelen rendszert dolgozott ki. Csakhogy ez nem lenne igaz! A gazdálkodók érdektelenségén múlott leginkább, hogy így az utóbbi évtized egyik legnagyobb kárai mellett, csupán 4 milliárddal kellett hozzájárulnia a kormánynak a kompenzációs rendszerhez, a másik felét a gazdálkodók fizetik be. A 180 ezer regisztrált mezőgazdasági vállalkozás és magánszemély közül csupán 2300-an döntöttek úgy, hogy biztosítást kötnek. Közülük is csupán 1300-an lettek jogosultak biztosítási díj támogatásra – a befizetett összeg 65 százalékát kapják meg, illetve teljes kártérítést kérhetnek Igaz a biztosítással nem rendelkező termelő is jogosulttá válhat a kármérséklésre, de ezek szerint vagy nem fizette meg a kötelező hozzájárulást, vagy kármértéke nem érte el a szükséges minimum szintet, vagy nem igazolta helyesen a káreseményt, vagy mindezek valamelyikével volt gondja a hatóságoknak s nem ismerték el a kárenyhítési jogosultságot, ha egyáltalán kérte az a gazdálkodó.
Szóval, érdekes számmal van dolgunk: a tavaly 200-300 milliárdos kár után éppen úgy csak 4 milliárd forinttal kell hozzájárulnia a magyar kormánynak a kármérsékléshez, mint mondjuk 3 éve, mikor 100 milliárd volt a kár, vagy éppen abban a szerencsés évben, mikor csak néhány milliárdos volt az időjárás okozta kiesés.

2003-ban, mikor még volt biztosítási díj támogatás, 19,5 ezer agrárbiztosítást kötöttek, az akkori díjbevétel pedig megközelítette a 20 milliárd forintot, míg 2010-ben mindössze 7,6 milliárd forintos volt az agrárbiztosítási piac. Tavaly 2300 szerződést kötöttek, a piac mérete nem ismert. Tavalytól az állam évente nagyjából 10 millió eurót – kb. 3 milliárd forintot – szánhat a biztosítási díj támogatására.