Tudatlan földtulajdonosok?

Az „új” földtörvény néven közismert jogszabályt az ombudsmannál támadta meg a napokban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), mint a legnagyobb agár-érdekképviselet. A cél az alkotmányossági felülvizsgálat kezdeményezése, ugyanis szakértői elemzések szerint a földtulajdonosok tulajdonhoz való joga csorbul az által, hogy várhatóan stagnál, vagy csökken a termőföld értéke, illetve bérleti díja. A magyar állam ugyanis a parlament által alkotott törvény szabályozása okán egyrészt nagyban fogja szűkíteni a potenciális vevők és földbérlők körét 2014-től. Sőt, korábbi szereplőket szorít ki a bérlői körből, ami miatt nő a bérelhető földek területe, ugyanakkor a bérlők köre is jelentősen szűkül már jövőre. Ez automatikusan a bérleti díjak stagnálásához, vagy eséséhez vezet. Hasonló a helyzet a föld vásárlók esetében is, ami a termőföld árának csökkenésével, stagnálásával járhat.

Mindez 1,5 millió földtulajdonos érdekét sérti – indokolja ombudsmani beadványát a MOSZ. Az ombudsman – a korábbi széleskörű érdeklődésre tekintettel - nyilatkozatot tett közzé, hogy „elvégzi az új földtörvény alkotmányossági vizsgálatát”. Ez természetesen nagyon fontos, de nem biztos, hogy elég. Az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányosságát vizsgálhatja – akad kérdőjel a fent vázolt probléma mellett még elég -, de nem ítélhet a szabályozás céljáról és szelleméről, amin a bíróság elmarasztalása sem változtatna. Ilyen – kiragadott szabályozási rész – például a földművesekből álló földbizottságok, illetve az állami kontrollszervezet hatásköre: ők ugyanis minden egyes földvételhez hozzájárulásokat kell, hogy adják, sőt a bérleti ügyeket is jóvá kell hagyniuk. Azaz végeredményben helyben egyfajta érdekközösség dönt arról, ki, mennyiért vehet földet, kitől, s mennyiért.

Hasonló helyzet alakulhat ki a földtulajdon haszonbérbe adása terén is – részben a konkrét rendelkezések, másrészt a gazdasági következmények hatására. A haszonbérleti szerződést – akárcsak az adásvételi szerződést – a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek jóvá kell hagynia, amiben szinte korlátlan mérlegelési joga van. A fizetendő haszonbér intézményes csökkentésének, helyi szintjének közvetve való meghatározásának érdekében például lehetősége van a haszonbérleti szerződés elutasítására azon az alapon, hogy a szerződésben szereplő haszonbér mértéke túl magas a helyben lakó előhaszonbérleti joggal rendelkezőknek ahhoz, hogy éljenek ezzel a jogukkal. Ezzel közhatalmi eszközzel támogatja a törvényben preferáltakat abban, hogy minél olcsóbban jussanak a föld használatához.