Kínába tart a magyar élelmiszer?

- Ott vannak lehetőségeink, ahol erősnek számítunk. A kínai partnereink úgy vélik, elsősorban a minőségi élelmiszerek, a tudás, a technológia, a borok területén van keresnivalónk itt - állapította meg Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Pekingben a Kínai-Magyar Mezőgazdasági Munkacsoport 5. ülését követően. Az MTI beszámolója szerint a kétoldalú agrárkereskedelem volumenének növelése, mezőgazdasági beruházások és a tudományos együttműködés kérdései kerültek terítékre. A kínai tárgyalódelegációt Niu Tun miniszterhelyettes vezette.

Czerván szerint nyilvánvaló, hogy nem a tömegtermékekben kell a lehetőségeket keresni, hanem a választékbővítő áruk területén. A kétoldalú agrárkereskedelem tavaly 24 millió eurót tett ki, amiből az export 8,9 millió euró volt. Ez alig egy százaléka a teljes agrárkivitelünknek. Kínában a legnagyobb tételt - 3,2 millió euró értékben - a magyar borok tették ki. Elsősorban a jó minőségű, magas árfekvésű borokra van kereslet - jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, hogy a magyar vállalkozóknak tisztában kell lenniük a kínai piac sajátosságaival, ezért a tárca különböző csatornákon eljuttatja az erre vonatkozó információit az érintettekhez.

Újabb lehetőségeket jelenthet, hogy 2013 végéig a kínai akkreditációs hivatal Budapesten irodát nyit. Ez remélhetőleg meggyorsítja azokat az engedélyeztetési és jóváhagyási eljárásokat, amelyek eddig nehézkessé tették a magyar árucikkek piacra jutását. Czerván György erről tárgyalt az minőségellenőrzési, vizsgálati és karantén hivatal miniszterhelyettesi szintű vezetőjével. Ez az állami hivatal az, amely nyolc eljárásból álló, bonyolult beléptetési rendszerrel enged csak a piacra import termékeket.

Az államtitkár elmondta, Magyarország igyekszik utat találni a baromfihúsnak és baromfikészítményeknek, a feldolgozott sertéstermékeknek, a tejtermékeknek, s szeretné elérni a sertés-, kacsa-, liba- és nyúlvágóhidak akkreditálását. Az utóbbi kérdésben a tárgyalások a végéhez közelednek. Kínai részről nyitottság tapasztalható. Peking érdekelt mindenféle tudástranszferben, tudományos együttműködésben és szakemberképzésben is. A kínai vállalatok konkrét üzletekre is készek, ehhez elegendő tőke áll a rendelkezésükre, de elindításukhoz kidolgozott üzleti tervekre van szükség.