Olcsóbb lesz a hús?

- Érdemes lesz-e itthon disznót tartani, vagy éppen feldolgozni. Ha az áfa nem csökken, a feketepiac tovább él, a legális szereplők tönkre mennek, mint manapság is látszik. Tehát ebben lesz-e változás?
- Szinte biztosan és rövidesen. A részleteket viszont a gazdasági tárca dolgozza ki, így nem tudom még pontosan megmondani, hogy a megváltozott uniós szabályok alapján mikor és milyen termékköre vonatkozóan kérhetjük az uniótól, hogy bevezethessük a fordított áfa-fizetést a sertésre vonatkozóan. A Kormány emellett úgy tűnik, ismét előveszi az élelmiszer-áfa ügyét, vagyis annak lehetőségét, hogy csökkenthetjük-e például 10 százalék alá az alapvető cikkeknél a 27 százalékos adóterhet. De az ágazatra ható pozitív fejlemény lesz az is, hogy új európai uniós szabályoknak köszönhetően akár 2018-ig meghosszabbíthatjuk a gabona-, olajos- és fehérjenövények esetében a tavaly bevezetett fordított adózást, ami egyértelműen kiszűrt rengeteg feketézőt.

- Látszik kézzel fogható eredménye is a hatóságok fellépésének?
A NAV és a NÉBIH összehangolta munkáját. A jelentéseikből kitűnik, hogy szűkült a fiktív ügyletek köre, a forgalmazásból egy csomó cég kivonult, egyre nő a termelők és feldolgozók között kötött szerződések száma, egyre kevesebb a közvetítő kereskedő a piacon. Ez mind a tisztulás jele a gabonapiacon, így joggal várjuk, hogy hasonló eredménye lesz, ha a sertésnél is bevezetjük a fordított adófizetést. Ha a hatóságok húspiacon elért eredményeit nézzük, kiderül, hogy ez év első felében lefoglaltak csaknem 190 tonna húst, 47 tonna baromfit, egy tonnányi húskészítményt. Bezárattak két húsüzemet, 2 boltot és egy vendéglőt. Mindezzel nagyjából 500 millió forintnyi áfa-elkerülésre bukkantak. A hatóságok célzott ellenőrzéseket végeznek, melyekhez a meglévő adatbázisok elemzésével jutnak. 2012-ben a NAV-val együtt 2,8 milliárd forint értékben göngyölített fel adózást érintő ügyeket, ennek 31 százaléka, 870 millió forint értékben a hússzektort érintette. A NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága által megállapított áfa- és adóelkerülés mértéke már 4,5 milliárd forintot tett ki csak az első félévben! Ezt a folyamatot tovább fogja erősíteni, hogy a NÉBIH 200 millió forintból teljesen felújítja és összehangolja a sertéságazatra vonatkozó nyilvántartásait, informatikai rendszereit, ami rengeteg visszaélést tud majd megakadályozni.

- Jó lenne minél gyorsabban rendezni a piacot, hogy a legális tenyésztők és feldolgozók ne menjenek tönkre a feketézők miatt. Itt van Gyula, Pápa és Kaposvár példája. Hogy áll most a helyzetük?
- Vegyes a kép: Gyulán működik az újraszervezett feldolgozó, Kaposváron sincsenek nagy gondok, de Pápán az államnak kell beavatkoznia a sertéstartók érdekében. Itt ugyanis csődeljárás indult, s félő, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor az élőállat beszállítók vélhetően nem vagy csak alig juthatnak hozzá pénzükhöz. Ezért a minisztériumunk a termelők részére 7500 eurós, a termelői csoportok részére pedig 200 ezer eurós csekély összegű támogatási keretük felhasználásával és erejéig kifizeti a feldolgozó felé fennálló, lejárt követelésük értékét.

- Más feldolgozók nem vethetik fel joggal, hogy az állam az előbb említett három céget milliárdokkal segíti, akkor neki miért nem jut semmi? Nem gondolja, hogy igazuk van?
- Az önkormányzatok nem egyszerűen pénzügyi segítséget nyújtottak az érintett cégeknek, hanem bizony tulajdont is szereztek bennük. Amilyen kevés komoly feldolgozó van hazánkban, ez teljesen indokolt volt. . Hiába van ugyanis névleg évi 7,8 millió sertésvágásra alkalmas feldolgozói kapacitásunk, ha csak 4 milliót vágunk, az üzemek jelentős része pedig hatékonytalanul működik elavult és felújításra szorul. Terveink szerint 2014-től már a nagyobb élelmiszeripari vállalkozások is kaphatnak uniós támogatást fejlesztésre, korszerűsítésre, így a húsipari vállalkozások is.

- Államtitkár úr, lassan egy éve, hogy a kormányzat döntött, 2,6 milliárd forintból elindítja a sertéságazattal kapcsolatos stratégiai munkát. Hol tartanak manapság?
- A kormányintézkedések miatt az eredeti 2,6 milliárdból egymilliárdról ideiglenesen le kellett mondani, de remélem, hogy 2014-ben feljebb tudjuk tornázni a szintén 1,6 milliárdra tervezett forrást. Az idén eddig több megállapodást kötöttünk szakmai szervezetekkel, például legutóbb a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével állapodtunk meg arról, hogy a mangalicatermékek fejlesztésére, népszerűsítésére, az eredetigazolási, minőségbiztosítási rendszer kidolgozására 110 millió forintot kapnak. A lényeg, hogy a tárca ebből a pénzből nem például anyakoca vásárlást, vagy az otthoni ólak felújítását akarja támogatni, hanem egyrészt az ágazat szakmai hátterét építi újra, másrészt a piacra jutási feltételeket próbálja javítani. A herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet 350 milliós felújítások és kutatási program indult, ami egyértelműen a sertésszektor hátterének megerősítését jelenti. A lényeg, hogy jó minőségű magyar sertést tudjanak a gazdálkodók tenyészteni, hizlalni. Ehhez a a magyar sertés minőségének javítását, a genetikai fejlesztő munkát éppúgy támogatni kell, mint például az elavult feldolgozók megújítását. Ebben az évben főként erre megy el az 1,6 milliárd, de 400 millió forintnyi támogatásra a feldolgozók, 98 millióra pedig célzottan a tenyésztők pályázhatnak.

- Mindettől megéri majd sertést tartani?
- Egy-egy rész önmagában nem oldja meg a gondot, de próbálunk az egész ágazatra, annak fundamentumaira hatni. A Vágóállat és Hús Terméktanáccsal például 80 millióra szerződtünk annak érdekében, hogy a Kiváló Magyar Sertéshús minőségbiztosítási rendszert felállítsa, a Magyar Fajtatiszta Sertést tenyésztők Egyesülete (FSE) pedig 53 millióért teljesen helyre teszi és üzemelteti a törzskönyvezési és nyilvántartási rendszerét. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 30 millióból felállít és elkezd működtetni egy olyan információs rendszert, amely egy honlapon keresztül egy jól átlátható struktúrában minden, a sertéstartók számára fontos információt, adatot tartalmazni fog. A termékek marketingje is fontos, a Magyar Turizmus Zrt. 230 millió forintból kampányolhat idén. De mindez természetesen csak a megalapozását jelentik a sertésstratégiának, a megvalósítás, a nagyobb léptékű beruházások majd a 2014-2020 közötti uniós programokra, forrásokra hangolva valósulhatnak meg.
- Ahogy Csányi Sándor, a Bonafarm Csoport fő tulajdonosai is nagyjából erre az időszakra időzítette mohácsi beruházását, ahol egymillió sertést akar vágni. Nem lesz ez felesleges vágókapacitás növelés?
- Nézze, az előbb említettem, hogy óriási modernizációs igény van a húsiparban. A feldolgozási fázist megelőző vágásnál ráadásul hatékony üzemméretre van szükség, különben végleg lemaradunk az európai húspiacon, . emiatt minden fejlesztést, integrációs törekvést üdvözlünk az ágazatban.

- Ahogy az is üdvözlendő az állattartók részéről, hogy a búzatermés miatt estek a gabonaárak. Ez a tápárakon mikor látszik meg, s a gyengébb kukoricatermés nem okoz-e drágulást?
- A kukoricatermés 6 millió tonna alatt lesz, de a következő hetek is számítanak még. Az árak valóban nyomottak az egy évvel ezelőttihez képest, de az aszályos nyár végére az aratáskori gabonaárak némileg emelkedtek, így most egy tonna kukorica az azonnali piacon 45-47 ezer forintba kerül, novemberi szállítással a tőzsdén 44 ezerért jegyzik. A búza ára 43-45 ezer. Nagy változást nem várok már, az aszály hatását már beárazták a piac szereplői, így a következő hetekben sem kell különösebb ármozdulásra számítani.