Évtizedes bajban a tojástermelők

2013 1-8 hónapjába 2 057 ezer napost telepítettek, mely az elmúlt négy év legrosszabb eredménye, mintegy 27%-kal kevesebb az elmúlt év azonos időszakának eredményéhez képest. A keltetés is mintegy 30%-kal csökkent az előző évhez képest (3,565 millió db); míg a napos export csökkenése jóval kisebb mértékű volt, mintegy 2,2 millió napos került exportpiacokra az idén.

Az év nyolc hónapjának termelői átlagára közel 6 Ft-tal volt kevesebb (16,68 Ft), mint 2012 azonos időszakának az ára. 2010 első félévének átlagára 17,89 Ft volt. Különösen alacsony volt a júniusi ár, amikor 15 Ft-alá süllyedt a tojás ára, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb ára volt. A piaci fogyasztói árak azonban csak szűk 2 Ft-tal csökkentek az egy évvel ezelőtti árhoz képest (37,1 Ft – 2013-ban), míg az üzletlánci ár 3,5 Ft-tal (42,0 Ft) volt kevesebb, mint 2012 azonos időszakában 2010-ben az átlagos piaci ár 30,47 Ft volt, az áruházlánci pedig 35,23 Ft/tojás. A tojástermelésünk is elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Az idei év nyolc hónapjának termelése 590 millió darab tojás volt. A csökkenés köszönhető az alacsony ár indukálta előrehozott kivágásoknak.

A tojás önköltsége 20 Ft/db környékén mozog, így az elmúlt időszak alatt a termelők már megint csak veszteségeiket növelték. A takarmányárak az év elejéhez viszonyítva stagnálást, enyhe csökkenést mutatnak, az előző év azonos időszakához mérten viszont mintegy 25%-kal magasabbak.

A BTT több ízben jelezte a tojáságazat gazdasági problémáit a minisztérium felé; kérve, hogy saját hatáskörben és uniós kezdeményezésekkel is segítse az ágazatot kilábalni e helyzetből. Számos tárgyaláson vagyunk túl: a parlament mezőgazdasági bizottságával, a miniszteri kabinettel, a mezőgazdasági kamarával. Az érintettek megértő támogatásáról biztosították a szövetség képviselőit, de érdemi lépés eddig nem történt. Hasonlóan több ízben kezdeményezte a BTT a hatóságoknál és a minisztériumnál a kereskedők, tojáscsomagolók átfogó vizsgálatát a feketén érkező tojások importjának kiszűrésére, a fokozottabb ellenőrzést; valamint ehhez kapcsolódóan a büntetések és egyéb szankciók szigorítását (üzembezárás pl.). A hatóság e téren csekély sikereket ér el, a minisztérium egyelőre nem szigorítja a szabályokat.

A július 1-től hatályos útdíj-fizetés a közeljövőben egy elektronikus útnyilvántartási rendszeren keresztül mind a NAV, mind pedig az illetékes szakhatóság számára megfelelő adatbázist teremt az ellenőrzések hatékony kivitelezésére, a csalások megelőzésére. Várható több termék esetében - így pl. a tojás és húsok – hogy bejelentési kötelezettség terheli a szállítmányozót az adott termék elindításánál. Ezt a kötelezettséget az importárukra is szükséges kiterjeszteni, ezzel is növelve a szállítmányok nyomon-követhetőségét valamint az ellenőrzés lehetőségét.

Az Ausztriában jól működő (AMA-védjegy) piacvédelmi rendszert a Baromfi Termék Tanács és a VM képviselői közösen tanulmányozták. Az a tapasztalat, hogy a rendszer akkor működik jól, ha valamilyen módon az állam is részese, illetve felügyelője annak. Két kulcs tényezője van: egyik a szigorú ellenőrzés a szabályok betartását illetően, a másik az intenzív reklám a vásárló és a kereskedelem meggyőzése érdekében, hogy csak a szigorúan ellenőrzött hazai terméket érdemes fogyasztani.

A tapasztalatok alapján a szövetség kezdeményezte tagjainál, hogy van-e érdeklődés, hajlam az összefogásra, egy új védjegy kiépítésére vagy a már meglévő védjegyek valamelyikéhez a csatlakozásra. A BTT tulajdonát képező a KORONÁS TOJÁS védjegy rendszerét is átgondoltuk, újraértékeltük. Ez a védjegy jól szabályozza azokat a feltételeket, amelyek a minőségi magyar tojás termelés garanciái lehetnek. A védjegyes magyar termék csak akkor tölti be piacvédő szerepét, ha ehhez a magyar tojástermelők legalább 50-60%-a csatlakozik (mint ahogyan ez a sikeres piacvédelmet alkalmazó országokban, pl. Ausztriában, Dániában, Angliában, stb. történik). S úgy tűnik, erre most van esély.