Földpiac: robbantak az árak – Roham kapuzárás előtt!

December 15-től hatályosul a nyáron elfogadott földforgalmazásról szóló törvény egyik része, a mely elsőként a földbérleti feltételeket korlátozza, majd ez 2014 májusától az adásvételre is kiterjed. Ezért téved, aki az, aki azt hiszi, hogy már csak egy hónap van vissza a földpiacon a könnyebb kiszámíthatóbb feltételek melletti földvételre. Azonban így is tapasztalható egyfajta „kapuzárási pánik” a piacon: eddig soha nem tapasztalt mértékben jelentkeznek vevők és eladók is, hogy a még könnyebb feltételek mellett, szabadabban vegyenek, vagy adjanak el termőföldet országszerte – válaszolta lapunk kérdésére Nagy Ferenc, a hazai földforgalmazás egyik meghatározó vállalkozása, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatója.

A szakember tapasztalata szerint ezt támasztja alá, hogy míg az utóbbi tíz évben 3-4 évente duplázódott meg a termőföld ára hazánkban, addig 2013-ban már az első 9 hónapban elértük a 25 százalékos növekedést. Egy 30 hektáros, egyben egy tagban lévő 20 aranykorona átlag értékű minőségű termőföldben lévő egy hektár ára az év elején még „csak” 1,08 millió forint volt, addig ma már 1,35 millió forintot kell érte adni. Mind a vevők, mind az eladók aktívak: hetente 700 adásvétel történik országszerte (forrás: magyarorszag.hu), sokan úgy vélik, hogy a földforgalmi törvény hatályosulása után nem lesznek képesek olyan üzletet kötni, mint még most. Bizonytalanok a jövőt illetően, ezért sokan most kínálják fel területeiket eladásra. A vevői oldalon pedig egyaránt találni szakmai és befektetői kört. 2014 májusa után ugyanis csak a szigorú feltételeknek megfelelő földműves vehet csak termőföldet, főként a helybeli gazdálkodók. Ez korlátot jelent az eladásban is, ezért aktívak ma a földjüket eladni szándékozók is. A vevők kimondottan a minőséget keresik és meg is fizetik.

Egyébiránt ezt a bankok is érzik: ma sokkal könnyebb hitelhez jutni, mint korábban, mondjuk egy 70 milliós földvételhez elég 15 milliós önrész, a többit a pénzintézetek szívesen hitelezik. Igen aktív az FHB, az OTP és a takarékszövetkezetek ezen a téren.

Nagy Ferenc úgy véli, hogy a régi szabályok szerinti utolsó adásvételekre jövő év februárjában kerül sor, ugyanis egy szabály szerint 60 napra ki kell függeszteni ezeket a helyi jegyzői irodáknál önkormányzati hivatalban, s csak azt követően válhatnak érvényessé. S mivel május 1-től már az új, szigorú szabályok lesznek érvényesek, azokból visszaszámolva vélelmezhető az említett februári dátum.

Hogy utána milyen lesz a hazai földpiac? Biztosan belterjesebbé válik, de nem fog leülni – állítja a szakember, aki úgy véli, hogy az 50-70 hektár feletti területekre továbbra is nagy lesz az érdeklődés, s nem csak a helybeli gazdálkodók, hanem akár az ország távolabbi sarkából, vagy netán uniós tagállamokból érkező vevők is aktívak lesznek. Ugyanakkor a kisebb, néhány hektáros területek döntően helyben kelnek majd el. Még sok a bizonytalanság a helyi földbizottságokat és a nemzeti mezőgazdasági igazgatási szervezet jövőbeni munkáját illetően is. E két grémium fog ugyanis dönteni a földek vételéről és haszonbérletéről. Valószínűsíthető, hogy az országos hatáskörű mezőgazdasági igazgatási szervezet a szerződések formai megfelelőségét, a vevőjelölt alkalmasságát objektív ismérvek szerint fogja vizsgálni – például az előírt agrárvégzettséget, a maximum birtoknagyságot stb. –, ugyanakkor szinte még alig tudunk valamit arról, hogy a helyi gazdálkodókból felálló földbizottságok milyen megítélés alapján élnek majd vétójogukkal, vagy sem.

Míg az adásvétel pörög, addig a haszonbérleti piac ideges. Szeptembertől él ugyanis az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogyha egy jelenleg bérbe adott terület tulajdonosa változik, akkor ő szabadon felmondhatja a bérleti szerződést, amennyiben maga akar a területén gazdálkodni. Óriási tehát a bérlők – a legtöbb korszerű nagyüzemre e körbe tartozik – bizonytalansága: nem tudni egy területről, hogy mikor vált gazdát, s az új tulajdonos él-e majd ezzel a jogával. Országszerte tapasztalható, hogy ezzel sokan vissza is élnek, úgymond megzsarolják a bérlőket: „Ha nem fizetsz sokkal több bérleti díjat, felmondom a szerződést!” Így nem csoda, hogy míg bő egy éve még 38 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, addig ma már 40-50 ezer forint érvényes egy hektárra.