8-10 milliárdos katasztrófa a tojáságazatban!

Különösen az elmúlt évi húsvéti időszak után fordult válságossá a helyzet a hazai tojáspiacon, amikor az árak csökkenésnek indultak az uniós szintű túltermelés miatt – állapította meg Végh László, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) elnöke a Baromfi Termék Tanács (BTT) közelmúltbeli elnökségi ülésén. Az áresés miatt szinte valamennyi tojástermelő vállalkozás veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt év második felében. A tojásszektor éves árbevétele 30-35 milliárd forint körül mozog a piaci viszonyoktól függően.

A helyzet romlásához hozzájárult, hogy az egyre inkább elharapózó áfacsalások további árcsökkentő hatást fejtettek ki, amely darabonként 3-4 forintos mínuszt is jelenthetett a túltermelés miatti árváltozásokon felül. Ez a Szabad Föld Online számításai szerint összesen a nagyüzemi termékekre vonatkoztatva 8-10 milliárdos veszteséget jelent. Ennek nyomán a termelők az étkezési tojásokért darabonként csak 16 forint körüli átlagárat kaptak, és ez jóval alulmúlta a 19-20 forint közötti önköltséget. Alapvetően a veszteséges termelés volt az oka annak, hogy a termelők az uniós előírásoknak megfelelő, 5,5 millió tojótyúk-férőhelyből csak 3 milliót használtak ki 2013-ban. Ez csökkenést jelent a 2012-ben elért, 3,6 millió naposcsibe-telepítéshez képest, és az ágazat szereplői most is csak bizakodni tudnak abban, hogy az idei év fellendülést hozhat. Nagyjából a meglévőkön kívül még egymillió darab intenzív termelésű tojótyúkra lenne szükség Magyarországon, hogy helyre álljon az ágazat tíz évvel ezelőtti állapota, s ne szoruljon évi 500 millió tojás importjára sem.

A Tojásszövetség szerint a termelők helyzetét is javíthatja az a szabályozási módosítás, amely áprilistól előírja, hogy a kiskereskedelemben a darabonkénti ár mellett jól láthatóan fel kell tüntetni a kilogrammra vetített árat is. Ez elsősorban a kisméretű (S-es) importtojások piaci pozícióját gyengítheti, mivel a fogyasztók könnyebben át tudják majd látni, hogy az S-jelű tojások alacsonyabb darabonkénti ára kilónkénti összehasonlításban drágább termékeket takar a nagyobb méretű tojásokhoz képest.

További előrelépést hozhat a BTT-védjegyként korábban létrehozott Koronás Tojás védjegy is, amelyet az eddigieknél jobban kíván népszerűsíteni a szövetség. Az ausztriai példa is bizonyítja, hogy a védjegy használatával hatékony nemzeti piacvédelmet lehet megvalósítani, illetve a garantáltan jó minőségű és ellenőrzött magyar étkezési tojások fogyasztására lehet irányítani a figyelmet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hamarosan befejezi azoknak a tojástermelő cégeknek az ellenőrzését, amelyek első körben jelezték részvételüket a védjegyhasználatban. Így a nagyüzemi tojástermelés több mint fele rövid időn belül jogosulttá válik a védjegyre, de folyamatosan további termelők csatlakozhatnak a rendszerhez.