Budapestre jött a világ elitje

Az ENSZ Közgyűlése 2014-et a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évévé nyilvánította. Ennek keretében Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdaságokról című rendezvényen a világ családi gazdaságainak fejlesztése érdekében találkoznak Budapesten a napokban a FAO tagországainak szakminiszterei, politikusai, valamint tudósok, civil szervezetek képviselői és családi gazdálkodók a világ minden tájáról. Az esemény házigazdája a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A rendezvényen 104 ország mintegy félezer résztvevővel képviselteti magát.

Nos, őket köszöntötte Fazekas Sándor, s előadásából kiderült: a családi gazdaságok a mai világ sok problémáját képesek megoldani. Így a családi gazdálkodás központi szerepet játszik a globális és helyi élelmezés-biztonság megteremtésében, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásban. Magyarország megkülönböztetett figyelmet fordít a családi gazdálkodók felkarolására, és segíti őket különösképpen abban, hogy hozzájussanak a termeléshez szükséges ismeretekhez, megóvhassák a termőföld minőségét, illetve növelhessék termelési potenciáljukat. Magyarországon most több mint 460 ezer családi gazdálkodó, őstermelő van és a számuk folyamatosan növekszik - tette hozzá a tárcavezető. (Jó ha tudjuk, ebből alig 15-20 ezer a családi gazdaság – a szerk.)

A magyar agrártárca olvasatában a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése mellett, a bevált, korszerű technológiai megoldások alkalmazásával, a meglévő biológiai alapokra építve érnek el a gazdák minél magasabb hozamokat. Teszik ezt a számos ismert és feltáratlan problémát, veszélyt magukban hordozó genetikailag módosított szervezetek felhasználása nélkül - mondta a miniszter. A mostani fórum négy alapvető összefüggésben kívánja elemezni a családi gazdaságok lehetőségeit. A családi gazdaságok szerepe a helyi és globális élelmezés-biztonság megteremtésében; a családi gazdálkodás és a fenntarthatóság három pillére - a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok összehangolása; továbbá a legfőbb kihívások és lehetőségek a mezőgazdasági beruházások számára a családi gazdálkodásban; valamint a nők és a fiatal gazdák szerepe a családi gazdálkodásban.