Nem vehetsz indiai zöldséget, gyümölcsöt!

Öt fajta zöldség és gyümölcs behozatalát tiltotta meg Indiából szerdán az Európai Unió Tanácsának növényegészségügyi állandó bizottsága - közölte az Európai Bizottság. Az EU-ba májustól kezdve nem lehet majd behozni Indiából tárót, mangót, keserű dinnyét, padlizsánt és kígyótököt. Az intézkedést az Európai Unió az indiai növényegészségügyi tanúsítási eljárás hiányosságaival magyarázza. Brüsszel ugyanis arra lett figyelmes, hogy az ilyen zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal sok esetben karanténba való kártevők, rovarok, egészen pontosan a legtöbbször gyümölcslegyek kerülnek Európán kívülről az unióba. A szállítmányok kevesebb mint öt százaléka volt kifogásolható, ám Brüsszel szerint az új kártevők esetleges behurcolása veszélyt jelenthetne az uniós mezőgazdaságra. Az intézkedés indokoltságát legkésőbb a jövő év végén vizsgálják majd felül. De van más baj is!

Emlékeznek még a két évvel ezelőtti, Európát sújtó hasmenéses járványra? A kontinenst behálózó kereskedelmi hálózatokban szinte napok alatt szétosztott tételeket vizsgáltak a hatóságok, de hosszú hetek alatt sem tudtak rájönni, vajon mi és melyik zöldség okozta a haláleseteket is okozó megbetegedést. Akkor vélhetően valamiféle baktérium okozta a bajt. De van ennél egy alattomosabb dolog is, melyet zöldség és gyümölcs fogyasztásával vihetünk be a szervezetünkbe, ezek azok a mérgek, melyek a növényvédő szerekből maradnak az élelmiszerben.

Pedig ilyenkor, a hosszú tél után az ember szervezete kívánja a friss zöldet. S az első zöldségek, a saláták, retkek, újhagymák a piacra is kerülnek az üveg és fóliasátrak alól. No meg egész évben az import tételekből, melyek távoli, melegebb vidékek termőföldjeiről, termesztőberendezéseiről kerültek a ládákba, a boltokba, majd az asztalunkra. Nos, ezek a vitamin és nyomelempótló finomságok sokszor veszélyt is hordoznak. Akár életveszélyt is. Például rengeteg szermaradványt, vagy olyan szereket, melyeket már rég kitiltottak Európából, mert kiderült, hogy példának okáért, rákkeltőek.

Mit tehetünk? Együnk hazait! Legalábbis a statisztikák ezt sugallják: míg Európában átlagosan a megvizsgált minták 1,5 százalékát kifogásolják, addig Magyarországon a kifogásolási arány 0,6 csak százalék. Ennek oka, a szerek drágasága és az okszerű, úgymond integrált növényvédelem. Utóbbi azt jelenti, hogy a biológiai és a kémiai védekezést kombinálva alkalmazzák, s csak a minimálisan szükséges növényvédőszer-mennyiség kerül a növényi kultúrákra. Ezekről permetezési naplót kell vezetni még az őstermelőknek is, melyet a zöldséget árusítók ellenőriznek, s a vevők számára is fel kell mutatni, ha kérik. Persze ezt is lehet hamisítani, de általában a nagytermelők betartják a szabályokat. Más kérdés, hogy a piacokon árusítók között hány a valódi őstermelő és mi van az „adóoptimalizáló” nepperekkel, akik akár importterméket is árusítanak őstermelőnek álcázva.