2015: csúcsra érhet a hitelezés

- Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) másfél évtizede bizonyítja, hogy az agráriumból élők jó adósok. A bankok csak az utóbbi években ismerték fel ezt. Miért?
- Alapítványunk 1991-től működik, hitel, lízing, faktoring és bankgarancia ügyletek mögé állunk be kezességet vállalva a mezőgazdasági és vidéki kis- és középvállalkozások ügyletei mögé. S valóban, az agrárszektorban eddig soha nem volt szükség az ügyletek 3,5 százalékánál nagyobb arányban a kezesség beváltására, de ez volt a legrosszabb arány, az átlag ennél jóval alacsonyabb, míg más szektor esetében az 5-7 százalék a megszokott ráta.

- Miért csak most ismerték fel ezt a bankok?
- Nézze, eddig is sok hitelt vettek fel mezőgazdasági vállalkozások, de a figyelmet igazából a 2008 utáni válságos évek irányították az ágazatra. A növénytermesztők vannak egyébként jobb helyzetben, ott ugyanis szinte „biztos” évenkénti bevételt jelent a területalapú támogatás, amely hektáronként 70 ezer forint. Erre sok banki konstrukció épül. Másrészt szintén a növénytermesztőket segítve az utóbbi öt évben tartósan magas maradtak az árak. A föld ára egyre nő, ami szintén hitelképességet növel.

- Az állattenyésztőkkel mi a helyzet?
- Nos, őket és az élelmiszeripart óvatosabban kezelik a bankok.

- Holott nekik még inkább szükségük lenne pénzre, rengeteg az elmaradt, versenyképességet növelő beruházás.
- Igaz, de most kíváncsian várjuk, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási rendszerben milyen változások jönnek. Az élelmiszeripar az előző hét évben kimaradt ebből: nem tartoztak igazából sem a Vidékfejlesztési Programhoz, sem a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, a nagyobb vállalkozásokat az uniós politika miatt még kevésbé lehet támogatni, miközben a legélesebb versenyt éppen nekik kell elviselni. Sok cég ment tönkre, vagy csökkentette tevékenységét. Számukra megoldást jelenthet a 2,5 százalék kamattal működő Növekedési Hitelprogram (NHP).

- Az NHP-n belül menyire aktívak a mezőgazdászok?
- Az első NHP 700 milliárd forintnyi keretéből 105 milliárdot tett ki az agrárhitel, ez 14 százalék. Alapítványunk 27 milliárd forint mögé adott garanciát, többségében mezőgazdasági vállalkozásoknak. De fut tovább az NHP második része, és itt is találni agrárügyfeleket szép számmal.

- Mennyi kölcsönpénz lehet a magyar mezőgazdaságban most, mert korábban 300 milliárd forint volt jellemző, mely leesett 280-270 milliárdra?
- Tavaly év végén csúcsot ért el az állomány 350 milliárd forinttal, ez 12 százalékos növekedést jelent. Egyébként az AVHGA által kezelt hitelek összege is megugrott: 2010 vége óta összesen 35 százalékkal bővültünk, de ebből 22-25 százalék 2013-ra esett! Mindezt a vállalkozói hitelállomány folyamatos esése közepette. Ebből is látszik, hogy a bankok finanszírozási hajlandóságát tekintve 2013 valóban az agrárhitelezés éve volt.

- Hol a határ?
- Szerintem az igazi nagy ugrás jövőre lesz. 2014 átmeneti finanszírozási év az unió életében, a Közös Agrárpolitikán belül jövőre indul az új támogatási rendszer, a beruházási támogatások is ekkortól válnak hozzáférhetővé. Ezekhez saját erő is kell, melyet sokszor hitelből oldanak meg a gazdálkodók. Említést érdemel a támogatások faktorlása – és a lízing is , igaz, ezek garantálására kisebbek az igények Tehát a következő években megdönthetjük az ágazati hitelcsúcsot. Ha valóban kibővülnek az élelmiszeriparnak szánt uniós források, akkor a jövőben itt is várható növekedés. Az élelmiszeripar egy jelentősebb visszaesést követően 340 milliárdnyi hitelállománnyal rendelkezik.

- Miért jó adósok az agrárosok?
- Nincs ebben semmi meglepő: kevesebb a szélhámos a földből élők között, másrészt többségük saját vagyonával felel. A támogatások nyújtotta, relatív jövedelembiztonságot pedig már említettük.

- Hány hitelfelvevővel számolhatunk az ágazatban?
- Nézze, bár például az NHP az őstermelőkre is kiterjed, most nagyjából 20 ezer hitelfelvevő van az ágazatban.

- Mennyire korlátozza a hitelfelvételt az úgynevezett „de minimis” keret?
- Ez az EU által biztosított, szó szerinti értelembe véve csekély mértékű támogatás. Korábban három évre egy gazdálkodónak 7500 euró – mai áron 2,2 millió forint - volt a kerete, ez március közepétől 15 ezer euróra növekedett, sajnos azonban a jövőben nem az egyes cégekre, hanem vállalatcsoportokra kell számítani, Az élelmiszeriparban 200 ezer euró a legnagyobb összeg. A lényeg, hogy eddig a keretig nem minősül állami támogatásnak a felvett támogatás. Gond, hogy legalább két tucat címen vehető fel, legyen szó hitelkezességi díjról vagy éppen természeti kár okozta kompenzációról. Emiatt aztán elég könnyen kimerülhet három év alatt ez a keret, s ekkor már a gazdálkodó eleshet egy sor olyan támogatási céltól. Éppen ezért hozott létre alapítványunk egy konstrukciót, mellyel azokat a gazdálkodókat részesítjük kezességvállalási díjtámogatásban, akik már kimerítették a de minimis keretüket. Mivel e támogatást nem az állam adja, nem számít tiltott állami dotációnak az unióban.

- Ez egy kiskapu?
- Ne így kezelje! Az EU logikája akadályozza a mezőgazdaság pénzügyi forráshoz jutását. Ma sokkal könnyebb a sok adminisztrációval járó támogatásokhoz hozzájutni egy gazdálkodónak, mint például hitelhez. Ezen változtatnia kellene Brüsszelnek!