A kamara megyei elnöksége dönt földügyekben!

Az agrárkamara megváltoztatta alapszabályát, s ezáltal lehetővé tette, hogy a szervezet megyei elnökségei lássák el a gazdák helyett a földbizottságok szerepét. Utóbbiak engedélyezték volna egy-egy szántóföld, erdő adásvételét, de a kormány hónapok óta vonakodik megjelentetni az erről szóló rendeletet, így a földbizottságok sem jöhettek létre.

GazdanetO. Horváth György2014. 04. 29. kedd2014. 04. 29.
A kamara megyei elnöksége dönt földügyekben!

Az agrárkamara néhány hónapon keresztül vétőjogot kap a szántóföldek és erdők adásvételében. Ők veszik át ugyanis május 1-jétől a helyi földbizottságok szerepét, mivel azok képtelenek voltak áprilisban választások útján megalakulni, ugyanis a kormány év eleje óta nem jelentette meg az ezt szabályozó jogszabályokat. Ma aztán Gödöllőn, a Szent István Egyetem (SZIE) aulájában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésén ennek megfelelően módosították az alapszabályt, így májustól a kamara megyei elnökségei átvehetik a helyi földbizottságok szerepét. Azaz a kamara megyei vezetői dönthetnek arról, ki, hol, mennyi földet vehet, vagy adhat el. A vonatkozó, szintén májustól hatályos földforgalmi törvény ugyanis vétőjogot biztosít a helyi földbizottságoknak. Azok azonban nem alakultak meg, mert a helyben érdekelt gazdálkodókat nem tudták a jegyzők regisztrációba venni, s közöttük nem lehetett választásokat tartani, ahol településenként 3-9 tagú helyi földbizottság tagjaira lehetett volna voksolni. Mindez azt jelenti, hogy a kormány – bár hónapok óta kész a vonatkozó rendelet, illetve jogszabály – akarattal nem jelentette meg azokat, így megakadályozva, hogy a földbizottságok létrejöjjenek. Viszont a földforgalmi törvényben van egy passzus, miszerint, ha e bizottságok valami miatt nem állnak föl, akkor feladataikat az agrárkamara testületei láthatják el. Helyettük ők döntenek földügyekben, igaz a kamarai alapszabály szerint minden esetben a Területi Agrárgazdasági Bizottságok (TAB) javaslatát figyelembe véve. A TAB-ok az év elején jöttek létre, azokat a kamarai tagjai választották meg. Viszont rengeteg helyen csak a tagok egy kis szűk köre választotta meg e bizottságokat, ugyanis – habár a kamara közel 300 ezres tagsággal bír, tagjairól pontos nyilvántartást vezet – a többi kamarai tagot nem értesítették a TAB-okat megalakító rendezvények idejéről és helyéről. Így most a kamara megyei vezetősége az iméntiekben vázolt TAB-ok vezetőségeinek véleményére alapozva fog dönteni föld adás-vételi ügyekben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldöttgyűlése elfogadta új Üzleti Etikai Szabályzatát is. Ez az uniós normákkal is harmonizáló kódex rögzíti, hogy ami jogszerűtlen egyben etikátlan is, továbbá a megkötött szerződéseket teljesíteni kell. A kamara tagjától elvárható, hogy csak olyan feladat teljesítésére vállaljon kötelezettséget, amelyre képes, és a piac illegális szereplőivel ne szerződjön - tartalmazza a tájékoztatás

Az MTI jelentése szerint a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabály módosítását a tagdíjfizetéssel kapcsolatos változtatásokról. Ennek értelmében a kamarai tagdíj 2014-ben nem változik, marad a 11 tagdíjfizetési osztály és a sávosan növekvő, 2000 forinttól egymillió forintig terjedő tagdíj.
De a regisztrált termelő szervezetek a tagjaiktól felvásárolt termés nettó árbevételét a tagdíj alapjából levonhatják. A tagdíjbevallás elektronikusan történik. Erről a kamarai tagok postai úton értesítést kapnak. A múlt évre érvényes bevallás hibás elkészítése miatt nem alkalmaznak szankciót, ám ettől az évtől már automatikusan regisztrálják az esetleges büntetést.

Ezek is érdekelhetnek