De mi lesz a juhásszal holnap?

Nem volt tél, és későn van húsvét, olcsóbb az abraktakarmány, van elég széna. Jön az olasz, a tavalyinál jobb pénzért veszi a magyar bárányt. Ennyit elég is lenne felsorolni, hogy rájöjjünk, most jó juhásznak lenni! De azért nézzük a részleteket!
Azt mindenki tapasztalta, hogy az idén nem volt tél, így a január végén, február elején született bárányok is jó körülmények között jöhettek világra. Ráadásul a tavalyinál jóval olcsóbb volt a takarmány, az abrak, és nem volt gond a széna és szalma terméssel sem. (Nem úgy, mint egy évvel korábban, mikor nemcsak hogy drága volt minden, de sokan nem is tudtak eleget termelni, venni.) És persze jól jött a késői húsvét: a bárányok legalább 5-8 kilóval nagyobbak, mert volt idejük nőni, az árak pedig szintén magasabbak, mint egy évvel korábban, nagyjából 12-13 százalékkal, nagyjából száz forinttal emelkedtek.

Egyébként a juhászat azon kevés kivételes állattenyésztési ágazat egyike, mely fejlődni volt képes az elmúlt három évben: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly december elsejei felmérései szerint 1,2 millió juh van az országban, ebből 900 ezer körüli az anyaállomány, ami 40-60 ezerrel több, mint amit néhány évvel korábban számoltak. (A rendszerváltás előtt még 2 milliót tartottak nyilván.) Ennek legfőbb oka a támogatási lehetőségek bővítése, tavaly például összesen 5,8 milliárd forint segítette a juhászatokat. Ugyanakkor annak is a támogatási rendszer az oka, hogy lassult a fejlődés üteme, pontosabban a támogatási rendszer változása miatti bizonytalanság: 2015-től új rendszert alkalmaz az ország, de ez még nem ismert – magyarázta lapunknak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) ügyvezető igazgatója.

2015-2020 között az uniós támogatási források 15 százalékát termeléshez kötötten használhatjuk fel, de erre az összegre sok ágazat – így a dohány, rizs, kérődzők, húsmarha, cukorrépa, nyúl, juh - tart igényt.
Pedig lenne hely hová fejlődni! Az unió csupán 75 százalékban önellátó juhhúsból, a magyar báránynak, bárányhúsnak nem kell túltermeléssel küzdenie! Legelőink egy része, mondhatni, „legeletlen”. Hajduk szerint ez többek között a korábban és a következő hét évben itthon is alkalmazott uniós támogatási forma hibája: úgy lehet felvenni hektáronként 60-70 ezer forintnyi közösségi támogatást e legelőkre, hogy állatot sem kell rajtuk tartani, elég évente néhányszor lekaszálni. Ezért van az, hogy az 1,2 millió hektárnyi nyilvántartott legelőből több százezer hektárnyi kihasználatlan, de akár 1,5 millió anyajuhot is eltartana a magyar vidék, így akár megduplázhatnánk a bárány és juhhús termelést, értékesítést. Ehhez összefogásra is szükség lenne.

Hajduk Péter szerint ma az országban a juhok kétharmadát a juhászatok egyharmada tartja, a többi juhászat viszont túl kicsi, vegyes fajtaszerkezetű állományt gondoz. A fejlődéssel egyben a koncentráció és az állományok növekedése is segíthetné a versenyképességet, hatékonyságot, jövedelmezőséget. A termelőknek csoportokba kellene szerveződniük, mint nyugaton csinálják, s akkor a kereskedők, felvásárlók sem tudnák őket kijátszani egymás ellen. Ez nálunk csak a juhászatok kisebb hányadában érhető tetten.

Erre jó példa a tavalyi húsvéti szezon. Hiába figyelmeztették a tenyésztők nagy részét még 2012 őszén, hogy 2013-ban korán lesz húsvét, így néhány héttel a megszokottnál korábban kellene fedeztetni az anyákat, s így a korábbi elletés után több idejük lenne megnőni a bárányoknak. Tavaly kicsi súlyban, kevesebb pénzért vették át a bárányokat. Ezért szerencse, hogy az idén későn van húsvét. A juhászok nagy része nem néz előre, megszokott fogásokat alkalmaz, mely nem mindig illeszkedik a piac igényeihez.

A kilónként most 950-1020 forint körüli ár, a költségek mérséklődése, az, hogy nem 13-16 kilós, hanem 20-24 kilós bárányokat lehet az idén leadni húsvétkor, szinte biztos, hogy kedvezően befolyásolja a juhágazat jövedelmezőségét az idén.

Ehetnénk többet is! A bárány drága hús, kilója 2500-4000 forint, és nem is szokás csak kisebb tájegységekben a juhhús fogyasztása. Évente fejenként alig 20 dekát eszünk, Európában ennek tízszeresét fogyasztják átlagosan. Három kisebb-közepesebb hazai vágóhíd is foglalkozik bárányok, birkák feldolgozásával. Ezek az utóbbi időben végre a nagykereskedelmi egységekbe is betörtek, főként a húsvéti és karácsonyi időszakban találkozhatunk e boltokban magyar bárányhússal.