Ejha! Nagyot álmodtak Gödöllőn!

Egészen impozáns tervvel állt elő a Haszonállat-génmegőrzési Központ, mely csaknem 1000 hektár területrendezését, korszerű területhasznosítását célozta meg, s nem mellesleg a fenntarthatóságot. Minderről a Biológiai Sokféleség Világnapján számolt be az állami tulajdonban lévő kutatóközpont, illetve számos, a HáGK-val együttműködő egyetem, kutató, fejlesztő mérnök, néprajzos, történelmi egyesület képviselője. A beszámolókból kiderült: néhány éven belül Gödöllő és Isaszeg között olyan Örökség tanösvény elnevezésű, igen sokszínű projekt valósulhat meg, amely például a római birodalom legmonumentálisabb védvonalának a térségben húzódó bemutatásától a legkorszerűbb génbanki tevékenységig, az őshonos állatoktól, a méhészeti park és országos központ kialakításáig, a háztáji, a kistermelői gazdálkodás alapjaitól, az egyetemi szintű képzésig terjedő oktatási bázis, az arborétumtól, a Fővárosi Állat- és Növénykert új madárrehabilitációs központjáig, kulináris érdekességek, termelői és őshonos termékek piaca, halászati központ és genetikai kutatás, nem mellesleg a térség vízbázisának teljes rekonstrukciója, vidékfejlesztési és faluprogramok központja – a sor folytatható. E legfontosabb elemek mind a főként a HáGK, illetve Isaszeg, Gödöllő tulajdonában lévő területeken valósulnának meg. 27 tanösvény hálózatban kötné ezeket össze kerékpárutakkal. Mindennek egy része már készen áll, de többségét egy átfogó területrendezési és -hasznosítási terv részeként folyamatosan akarja megvalósítani a Haszonállat-génmegőrzési Központ, illetve partner szervezetei, valamint Gödöllő és Isaszeg városa.

Dr. Szalay István, a HáGK igazgatója nyitó előadásában kiemelte: kevesen tudják elképzelni, hogy miként kapcsolható össze a biológiai sokféleség védelme és a területfejlesztés. Nos, az igazgató szavait követő előadások erre megadták a választ. Megvalósításukhoz pénz kell – több pályázatra is jelentkeztek –, valamint egy olyan nonprofit kft. – melyet a résztvevő szervezetek, önkormányzatok, kutatási bázisok stb. hoznának létre – egyrészt a megvalósítást, majd később a működtetést koordinálja.

S mindez a víztől indult el: az itteni Rákos-patak hozama csökkent. Isaszeg és Gödöllő lakóinak vízigényének egy részét is e térségben lévő kutak fedezik. A meglévő 9 tó a térségben feliszapolódott, rehabilitációjuk igen sokba kerülne, ugyanakkor valamit kell kezdeni velük. Nos, a megoldás az lehet, ha a gödöllői szennyvíztelepről kikerülő használt vizet hasznosítják. A város most olyan beruházásokat végez el, melynek hatására olyan minőségű vizet fog kibocsátani a telep, mely a horgász és halászati tavakra engedhető némi szűrés, előtárolás után. Ez is egy egyedi megoldás, kutatók, mikrobiológusok, halászok, állattenyésztők, környezetiparral foglalkozók együttes munkájaként valósulhat meg. E példa a fent felsoroltakra is igaz lesz, vagyis a HáGK által generált fejlesztéseknek azonos az alapja: úgy kell hasznosítani és rendbe tenni egy-egy területet, hogy az több funkcióval bírjon, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó és fenntartható legyen, s nem utolsósorban szó szerint az érdeklődő közönség, de akár önkormányzatok számára is példaértékűvé váljon, s ha lehet sok turistát is idevonzzon, munkahelyet teremtve a helyi értékek bemutatásával.