Most vizsgázik élesben az Orbán-Putyin kapcsolat

Most vizsgázik igazán az év elején szorosra fűzött orosz-magyar viszony. Kérdés a Paks2-re, az orosz óriáshitelre alapozott kapcsolat megkíméli-e Magyarországot Moszkva válaszlépéseitől. A bizonytalanság annak ellenére fennáll, hogy hazánk és vezetői meglehetősen óvatosan lépkedtek és lépkednek a mai napig az ukrán és orosz konfliktus megítélésében.

Nem úgy a lengyelek, akik markánsan Moszkva ellenes nyilatkozataikkal, lépéseikkel mintegy kovászai is voltak az oroszok elleni gazdasági szankciók létrehozásában. Meg is kapta Varsó a magáét: Moszkva augusztustól egy szem lengyel gyümölcsöt, zöldséget nem enged át határain, ami katasztrofális lépés a lengyel mezőgazdaság számára. Nem kevesebb, mint 340 millió eurós bevétele volt csak ebből a termékkörből az ágazatnak, de 500 millióra becsülik a várható károkat, bevételkiesést. A baj akkora, hogy Lengyelország már az uniótól kért segítséget, Brüsszel 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától várja a támogatást. A Gazeta Prawna napilap úgy értesült, Brüsszel már előzetesen hozzájárult a kárpótlás odaítéléséhez, jelenleg felméri a lengyel mezőgazdasági piacon fennálló helyzetet.

Nos, a kérdés a lengyel példa alapján az, hogy Moszkva mit tesz Budapest esetében? Ugyanis február óta a hússzállításunkat az unió minden országával együtt kitiltotta – igaz állategészségügyi rizikóra hivatkozva –, s azóta sem tette lehetővé. Ez több tucat magyar hús- és baromfiipari cégnek okoz több milliárdos kiesést. Ez az egyébként is bajban lévő két ágazatnak kellemetlen, de az eltelt hónapok alatt nem jelentett csődöt senki, vélhetően más külpiacokon és itthon sikerült az orosz kivitel jó részét eladni, magyarul új vevőt találni.

Hasonló a helyzet a gyümölcságazat, konzervipar esetében: a magyar alma egy része az utóbbi években talált vevőre Oroszországban. Most az Oroszországba irányuló magyar kivitel az összes export mintegy 5-8 százaléka, és ezt az arányt szeretnék 20-25 százalékra emelni. A mostani oroszországi magyar export éves szinten mintegy 25-30 milliárd forintot tesz ki. Mégis, az egyik legnagyobb bevételt a magyar takarmányipar, állattenyésztési technológiák, vetőmagvak kivitele jelentette az oroszokhoz, s beindult a borexport is. A sor folytatható, ugyanis az utóbbi 8-10 évben folyamatosan értékesített a magyar élelmiszer-gazdaság.

Kérdés, vajon most megússzuk-e az orosz intézkedéseket, vagy új járunk, mint az első Orbán-kormány idején, mikor megroppantották az orosz intézkedések – az 1998-as pénzügyi- és gazdasági válság – a magyar mezőgazdaságot, a szépen fejlődő élelmiszeripari szállításokat. Akkoriban a magyar kabinet nem tett semmiféle hatásos lépést az orosz-magyar agrárkapcsolatok rendezése érdekében. Kérdés, hogy a most felértékelt keleti partnerség mennyire erős. Vajon a Paks2, a hozzá kapcsolt óriási hitel, Orbán Viktor miniszterelnök és kabinetje igen óvatos, az EU-ban többször is felháborodást kiváltó Moszkvával és Ukrajnával kapcsolatos kijelentései és döntései beváltják-e a reményeket, azaz elképzelhető-e, hogy emiatt az oroszok kihagyják Magyarországot markáns válaszcsapásaik céltáblái közül? Mondhatni most vizsgázik igazán az Orbán-Putyin kapcsolat.