Az oroszokat nyögik a kanászok

Bár egy év alatt 200 ezerrel nőtt a sertések száma az országban – ezzel sikerült megint 3 millió fölé tornázni számukat –, a folyamat megtörhet a következő időszakban. A sertésnek ma ugyanis nincs ára: a nyár elejei szinthez képest 15-20 százalékos áresés következett be. Ez bőven a „kigazdálkodható” költségcsökkentés szintje feletti bevétel elmaradást jelent, így a legtöbb sertéstartó – főként a kisebb, kevésbé hatékony - termelők kedvét veheti el az állattartástól.

Tavaly nyáron még egy élő sertésért országos átlagban 421-420 forintot fizettek a felvásárlók. Ma csupán 340 forint az ár. Ez azt jelenti, hogy a 100-120 forintos tápárak mellett alig éri meg a hizlalás. Illetve csak azoknak, akik képesek egy kiló hízósertést 3 kilónál kevesebb takarmányból vágósúlyra nevelni. Erre főként az utóbbi években felújított, vagy újonnan épített telepeken képesek nagyobb üzemek. A néhány tíz kocával és azok szaporulatával foglalkozó vállalkozások nem. Talán a háztáji, családi célra nevelt sertések száma növekedhet, mert most megéri süldőt, malacot és takarmányt is venni. Bár az is igaz, hogy még tél van, az állatok többnyire nem gyarapodásukra, hanem „fűtésre” használják el a megevett takarmányt.

Pedig a kormány célja nem más, mint néhány éven belül 6 milliósra duzzasztani a mostani alig 3 milliós állományt. Igaz, ezt már három éve fogalmazta meg az agrárvezetés, de eddig csak helyben topogott a program. Az idén sem látszik nagy felfutásra lehetőség, annak ellenére, hogy a legnagyobb költségelem, a táp, ebben az évben bizton olcsóbb lesz a nyomott gabonaárak miatt, mint volt a korábbi években. A tápok nyár óta eddig 10-15 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a bevételek a már említett 15-20 százalékkal. Vagyis, aki számol, az nem most fog bele hizlalásba.

Az áresésnek egy igazi oka van: az oroszok. Már 2014 február végén leállították az EU-ból származó sertések, sertéshúsok és hústermékek importját, arra hivatkozva, hogy afrikai sertéspestis ütötte fel a fejét a tagországokban. Aztán jött Moszkva tavaly augusztus óta tartó embargója. Így az EU-n belül nagy mennyiségű hús, fagyasztott félsertés és élősertés halmozódott fel, ami egyre nyomja az árakat. Így a németországiakét is, márpedig a magyar felvásárlási árat a német alakulásából vezetik le a felvásárlók. Ha ott kevesebbet fizetnek a disznóért, akkor itthon is.
Nagy kérdés, hogy a magyar fogyasztók mennyit profitálhatnak a termelők veszteségén. Hát, nem túl sokat: a bolti árak nem nagyon csökkentek, legalábbis nem 15-20 százalékkal, ahogy azt tették a felvásárlási árak. Akciók persze vannak, de a vörös áruk, a füstölt termékek, a készítmények ára semmit nem változott, talán a tőkehúsoknál látszik némi – 5-10 százalékos – enyhülés.

A sertés áfájának egy évvel ezelőtti 27-rúl 5 százalékra történt csökkentése némileg tisztította a piacot, vagyis az adócsalóknak már nem nagyon érin meg élősertéssel, vagy félsertéssel seftelniük. Az is igaz viszont, hogy sertéshússal, hústermékekkel már érdemes csalni. Vagyis féleredményt hozott az eltelt év ebből a szempontból vizsgálva.