Kereskedelem-korlátozás: a magyar ipar húzza a rövidebbet

Éves szinten 3-4 százalékkal növekedhetett tavaly az élelmiszeripar a termelés volumene szerint 2013-hoz képest, legalábbis az októberig elérhető hivatalos adatok és a piaci várakozások szerint – mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke. Ez a belpiaci bővülés mellett az export erősödésének köszönhető, azonban azt még nem tudni, hogy a teljesítménynövekedés mennyiben köszönhető az online pénztárgépek mellett az 5 százalékos sertésáfának vagy a kétségtelenül kedvező alapanyag-beszerzési áraknak. Valószínűsíthetően kismértékben javult az élelmiszeripar egészének jövedelmezősége is az elmúlt évben, bár egyes alágazatoknál lehet eltérés – tette hozzá Éder. Ugyanakkor megtörhetik az élelmiszeripar 2014-es lendületét a bizonytalan piaci kilátások, ezért az idei év komoly kihívásokat és kockázatokat tartogat a szektor számára.
Jó hír viszont, hogy a mezőgazdasági alapanyagárak első félévi alakulása alapján nem számol jelentősebb önköltség-növekedéssel az élelmiszeripar és a gyengülő forint is kedvez rövid távon a kivitel bővülésének. Ugyanakkor az orosz embargó hatásai, illetve az, hogy a legnagyobb exportpiacunknak számító Európai Unióban nem túl biztatóak a növekedési kilátások, már inkább negatívan befolyásolják az ágazatot. A belföldi fogyasztás kismértékű növekedésének hatását bőven erodálja az ágazati szereplőknek is komoly fejfájást okozó kormányzati intézkedések sora. Éder szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus és diszkriminatív emelése, valamint az elvárt eredményes gazdálkodás szabályozása már érezteti hatását a most zajló éves ártárgyalásoknál, a láncok várhatóan a beszállítói árak csökkentésével próbálják biztosítani a marzsukat. Mindez várhatóan azzal jár, hogy a kisebb magyar beszállítók nagyobb árcsökkentést könyvelnek el, de a jobb alkupozíciójú nagyobb vállalatok is szembesülnek a kényszerű árcsökkentéssel. Emellett jelentősen nő majd az olcsó importtermékek forgalma. A kiszoruló magyar vállalkozások termékei esetleg bekerülhetnek a díjemeléssel nem érintett kisebb láncokba, azonban értékesítésük teljes átstrukturálása valószínűtlen.
A vasárnapi zárva tartás hatásáról eltérőek a prognózisok. Az biztosnak látszik, hogy a határ menti vasárnapi vásárlások kiesése a szomszédos országokba tereli át a vásárlókat, ám a veszteség még nem prognosztizálható. Az elektronikus árukövetés is csak akkor segíti az ágazat transzparensen működő vállalkozásait, ha a hatóságok jelentős erőforrásokat biztosítanak a beérkező adathalmaz feldolgozására, ennek hiányában pedig csak újabb adminisztratív teher – véli Éder Tamás. Pontosabb ismeretek híján nehéz megítélni, hogy pozitív vagy negatív hatása lehet az élelmiszeriparra, ha már az idén kiírják számukra a fejlesztési pályázatokat a Vidékfejlesztési Programban és a GINOP-ban. Amennyiben ugyanis csak a kis- és közepes vállalkozások számára lesznek elérhetőek e versenyképesség-javító források, akkor a magyar élelmiszeripar bel- és külföldi piacvesztésével egyaránt számolni kell a közeljövőben, ami a mezőgazdasági alapanyag-termelést is sújtja – tette hozzá Éder Tamás.