Már nem nagyon házalnak 50-100 sertéssel

- A tavalyi stagnálás után az idén minden szakértő szerint bővülés várható: nőtt az élelmiszeripar exportja és növekedett az itthoni értékesítés is. Azon még vitatkozunk, hogy a pozitív szám mennyiben ered a piaci tisztulásból, de biztos, hogy a boltok pénztárgépeinek adóhatósághoz történt bekötése sokat segített: a statisztika számára egy olyan szegmens vált láthatóvá, ami eddig nem. Mindebből kitűnik, hogy a legtöbb alágazat esetében volt növekedés 2014-ben, amire az utóbbi tíz évben alig volt példa – foglalta össze az év legfontosabb történéseit Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke, aki egyben a Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatok és PR-igazgatója, s nem mellékesen az agrárkamara élemiszeriparért felelős alelnöke is. Vagyis több oldalról is látja az ágazatot, annak termelői és kereskedelmi kapcsolatait.

Az okok érthetőek: az iparág egyik legnagyobb költségeleme a mezőgazdasági alapanyag. Ezek ára viszont az utóbbi bő egy évben folyamatosan csökkent, ez érvényes a gabonára, a zöldségekre, gyümölcsökre, és az állati termékek nagy részére is. Ugyanakkor számos elem drágult, például a kormány bevezette az útdíjat, amely azonban nem igazán érződött az élelmiszerek bolti árán. A forgalom némileg bővült végre itthon is.

- Mégsem termelődik – egy év alatt nem is elképzelhető ez – ez évben annyi nyereség, hogy az elmaradt, és a szükséges beruházások mindegyikét bepótolják a vállalatok, vállalkozók. Pedig nagy szükség lenne a legtöbb ágazatban meglévő technológiai lemaradás felszámolására, máskülönben a következő években folytatódhat saját piacaink elvesztése, a külföldi konkurencia – a klasszikus nyugati mellett már közép-európai országok – térnyerése akár a magyar boltokban is.
400-500 milliárd forintnyi támogatásra, önerővel, hitellel együtt nagyjából 1000 milliárdos fejlesztésre lenne szükség a következő néhány évben. Nagy kérdés, hogy számíthat-e a még a miniszterelnök által is sokszor stratégiai ágaként emlegetett élelmiszeripar ténylegesen ennyi pénzre? Néhány hónapja még erről volt szó, aztán 300 milliárdra olvadt a szóban sokat emlegetett támogatási összeg. Aztán az is kiderült erről, hogy nem minden szereplő, hanem vélhetően csak a mikro- és kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe. Végső döntés még nincs, mivel az EU brüsszeli Bizottsága még nem hagyta jóvá a fejlesztési terveket. Nagy kérdés, hogy vajon az igazi nagy magyarországi élelmiszerfeldolgozók nem maradnak-e hoppon, mint ahogy maradtak 2007-2013 között. Akkor 1200 milliárd forint vidékfejlesztési keretből 70-80 milliárd jutott az ágazatba, de csak a kis- és középvállalkozások, ráadásul a pénzt felét a borászok vihették el.

Az előbbi felvetésre Éder Tamás úgy reagált, hogy mai tudásunk szerint a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési pénzekből ismét kimaradnak a nagyok. Nemzetgazdasági szempontból az tűnik praktikusnak, hogy azok az ágazatok kapjanak nagyobb fejlesztési forrásokat – méretüktől függően sávozva –, amelyek a legnagyobb agrárágazatokra épülnek, mint például a gabona-, tej-, hús-, baromfi- vagy a zöldség-feldolgozás. Hogy ebből végül mi teljesül, még nem tudni, az viszont biztos – állítja Éder –, hogy a Vidékfejlesztési Program és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) összesen talán képes biztosítani 300 milliárdot hat évre, de ezekben a pályázatokban csak a kisebb méretű szereplők vehetnek részt. Ők vissza nem térítendő és kombinált támogatásokban reménykedhetnek. De a kritériumok szerint azok a cégek, amely 250 főnél több embert foglalkoztat, vagy a középméretnél nagyobb árbevételt ér el, kimaradnak a rendszerből. Hogy miért, az érthetetlen. Ők a fő foglalkoztatók, a legtöbb exportbevételt érik el. És itt a baj, mert e cégek nagyobb technológiai elavulással küzdenek. Lassan eljön az idő, amikor már nem csak az exporthoz, hanem a hazai kereskedelmi láncok előírásait sem lesznek képesek teljesíteni. Ahhoz ugyanis technológiai fejlesztés kéne. Közép-Kelet-Európa több országa képes erre, így félő, hogy osztrák, lengyel, cseh, de szlovák és akár román cégek termékei kerülnek emiatt a magyarok helyére. De a reményt nem szabad elveszteni, mert Éder Tamás szerint Brüsszelben még lobbizik a kormány, hogy a nagy magyar feldolgozók se maradjanak ki a támogathatók köréből.

A támogatásokon túl az igazi segítséget az ágazat akkor kapna, ha a kormány megtisztítaná az országot a feketegazdaság nagy részétől. A Bonafarm-csoport fő tulajdonosa, Csányi Sándor, aki egyben az OTP vezetője is, a minap jelentette ki, hogy az élelmiszer-gazdaságban egy év alatt nagyjából 500 milliárd forint áfát csalnak el a traktortól, a kemikálián át a búzáig, disznóig, zöldségig, tejig. Nincs olyan ágazat, melyben ne lenne legalább 20 százaléknyi a feketézés aránya. Éder szerint a feketepiacot leginkább a magas áfa élteti. Nem véletlen, hogy az ÉFOSZ – társaival közösen – évek óta szorgalmazza az adónem csökkentését. Ahol sikerült valamit lépni, ott egyértelmű javulás látszik: ilyen a gabonaágazat, ahol a fordított áfa került bevezetésre és a sertés, ahol 5%-os kulcs van alkalmazásban 2014 eleje óta. Néhány évvel ezelőtt a Bonafarm és az amerikai Bunge és még vagy 20 cég és szakszövetség elkészíttette az Ernst & Young céggel azt a tanulmányt, mely kimutatta: 9-10 százalékos élelmiszerekre kivetett áfa-szint az, amelynél már nem éri meg csalni és a költségvetési bevételeket sem csökkenti. Hiába, a kormány nem engedett.

- Az élősertés és a félsertés áfájának 5 százalékra való csökkentése mutatja a tisztulás hatását. Számoltam egy kicsit: 2010-ben még 1,7-szeres szorzó volt az élősertés és a félsertés ára között, 2013 végén már csak 1,4-szeres, vagyis gyanúsan egyre olcsóbb lett a félsertés, és nem hiszem, hogy a vágóhidak ennyire javították volna hatékonyságukat. Ez egyértelműen az elharapózó feketepiac hatása volt. Nos ez a csökkenés megállt 2014-ben, ami az áfa-csökkentés hatása. Remélem a szorzó a következő időszakban növekszik, ami a tisztulás jele lesz. Az adóhatóság midenestre egyértelműen optimista – meséli az elnök, aki viszont hangsúlyozta, hogy a feketézők nem tűntek el, csak átnyergeltek a tőkehús, a tej és más ágazatok piacára. Az viszont tényleg igaz, hogy a vágóhidakon ma már nem nagyon házalnak 50-100 sertéssel névtelen kereskedők. A feketézés visszaszorítását szolgálná a bevezetés előtt álló az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, de itt is nagyon vigyázni kell arra, hogy ne a legális vállalkozásokat terhelje túl adminisztrációval, költséggel.

A jövő év kihívásai között elsőként az élelmiszer-kereskedőket érintő több negatív hatást említett Éder. Ebből a legnagyobb érvágást az élelmiszer-felügyeleti díj drasztikus növekedése és a várható vasárnapi zárva tartás jelenti. A kereskedelem e hatásokat képtelen hatékonyság- és árnöveléssel kivédeni. Ezért egyértelmű, hogy a beszállítóikon próbálnak majd spórolni a kereskedők, ami a hazai élelmiszer-feldolgozóknak árt. Emellett egy másik reakció – ami áttételesen megint a feldolgozók életét nehezíti – az lesz, hogy növekedni fog az olcsóbb, import termék aránya a boltokban.