Mi lesz a bolondok napja után?

Jelképes nap jön el április 1-jén. A bolondok napja ez, s minden adott ahhoz, hogy a tejtermelők is így emlegessék majd, akár évek múltán is. Megszűnik ugyanis a szabályozott tejtermelés az EU-ban, vagyis mindenki annyi tehenet tart és annyi tejet fej, amennyit bír. Amennyi megéri.

GazdanetO. Horváth György2015. 03. 26. csütörtök2015. 03. 26.
Mi lesz a bolondok napja után?

Akadnak szerencsésebb országok az Európai Unióban, ahol már két éve készülnek 2015. április 1-jére, s már akkoriban megkezdték növelni a tehén- és üszőállományt. Ennek hatására aztán már tavaly nőtt a tejtermelés, 8 tagországban annyira, hogy számottevően túllépték a megengedett kvótát, s bizony kemény euró milliókat fizettek ki büntetésül. Nos, megérte nekik - mondhatni ez volt a felkészülés ára - ugyanis a jövő héttől szabad a pálya, mindenki annyit termel, amennyit akar, amennyi tejet el tud adni a piacon. Folyik is a tej – melyet még tetéz az orosz embargó miatti piacvesztés –, no meg gurulnak a sajtok! Érdekes módon gyakran felénk, a magyar boltokba. Akad itt szlovák, cseh, lengyel tej, holland, német, szlovák, lengyel sajt. Vagyis nem pontos ez így! Jobban mondva egész gyárak álltak rá, hogy magyarországi nagyáruház-láncok megrendeléseinek eleget téve „trappistának” elnevezett, de az igazihoz nem is hasonlító sajtszerűségeket állítsanak elő. Mással, saját, finom, de a magyar piacon ismeretlen nevű sajtjaikkal nem is próbálkoznak ezek a tejüzemek. Helyette nyomják, azt, amit. Nálunk a lényeg, hogy trappista legyen, hogy szinte folyik olyan friss, hogy íztelen, hogy még növényi zsírok is vannak benne? Nem számít.

Nos, a mi tejiparunk és tehenészeink ezzel a púppal hátukon – hiszen nem a magyar tejből, nem itthon készül az olcsó sajt, az olcsó tej – néznek szembe az új kihívással. És ez megy évek óta, ahogy a 2004-es csatlakozás óta soha nem sikerült kihasználni a majd 2 milliárd literes tejkvótánkat sem. A csúcs 1,7-1,8 milliárd liter volt, most jó, ha összejön 1,5-1,6, de ez is úgy, hogy beleszámoljuk a bejelentett helyi értékesítést is. Pedig sokat küzdött érte az agrárdiplomácia annak előtte. Feleslegesen: a kereskedelem elrendezte, hogy az országnak ne kelljen bajlódnia a tejkvóta átlépéssel.

Most leginkább azok a kisebb, közepes és nagyüzemek vannak, illetve kerülhetnek bajba, amelyek nem tudtak fejleszteni, költségeket csökkenteni. Számukra a már tavaly beindult tejfelvásárlási ár csökkenés folytatódása – hiszen ezt fogja okozni a szabad termelés – végzetes lehet. S nincs információjuk a folytatásról. Azt tudják, hogy a magyar kormány annyit tett, hogy megnövelte az ágazatnak járó támogatást. Ez egészen addig hatásos, amíg a tej átvételi ára nem megy 85 forint alá. Most 90-92 forintnál tartunk…

A tejfeldolgozóink egy része jól van, mások pedig az előzőekkel együtt abban reménykednek, hogy a kormány által beígért 300 milliárdos támogatást valóban fel lehet majd használni az élelmiszeriparban és a meghatározó szereplők, s nem csak a mikrovállalkozások is hozzájuthatnak a forráshoz.

 

Ezek is érdekelhetnek