Így szűkül a milliárdos áfacsalók mozgásköre!

Varga Mihály, gazdasági miniszter jelentette be tegnap, hogy elkészült a 2017. évi költségvetés, mely lényegét tekintve folytatja a rezsicsökkentést, illetve az otthonteremtést szolgálja. Az agrárosokat főként az első kör érinti: az internetezés áfája mellett ugyanis várhatóan csökkentik a tejtermékek, a tojás, valamint a baromfi húsok áfáját. Az első termékcsoportnál most 18-27 százalék az áfa, a tojásé és baromfitermékeké pedig jelenleg 27 százalék. E magas adókulcsok egyértelműen terepet teremtenek az áfacsalásnak, amelyek a legális piaci szereplőket sodorja veszteségbe, csődközelbe. Az egyes becslések szerint 25-40 százalékos a feketézés a felsorolt szektorokban. Ráadásul főleg a termelői felvásárlási árakra hat ez: a gazdálkodó kap kevesebbet az állati termékekért, a feldolgozó szintén érzi a nyomást, míg a kereskedelem a legkevésbé. Erre jó példa a csirke árának változása: miközben decemberhez képest 270-ről mára 253 forintra csökkent egy kiló vágócsirke átvételi ára, addig a feldolgozó ipar az egész, tisztított/belezett csirkét már 4,5 százalékkal olcsóbban tudta csak átadni a kereskedelemnek, a combnál már 12 százalék az áresés, míg a mellnél a tavaly októberi ár még 1030 forint volt, ami mára 950-970 forintra esett. A csirkehús árcsökkentését szolgálja egyébként az import is, például a lengyelektől olcsón jön be hozzánk nagy mennyiségű termék. A bekövetkezett termelői áresés akkora méretű, mint amekkora egy nagyjából elfogadható profit az ágazatban.
A tojáságazatnál hasonló a helyzet: nem tudunk már annyit termelni, hogy ne kelljen importálni a hazai igények kielégítésére. Csakhogy közben "gagyi tojás" is özönlik befelé: a külföldön többnyire csak ipari célra felhasználható, kicsi (S-méret) tojások százmillió lepik el a hazai boltokat, akciós áron kínálva. Ez persze letöri a hazai árakat, így a termelők is bajban vannak.

Igaz a boltokban a sertéshús év eleji árcsökkenését követte a baromfihúsé - egymást helyettesítő termékekről van szó. Csakhogy a sertésnél sem egyértelmű a helyzet: most a kereskedők jelentős mennyiségben hoznak be olcsó spanyol, német disznóhúst, amit aztán az áfacsökkenés miatt olcsón is adnak tovább. A magyar sertésállomány ugyanis annyira alacsony, hogyha a feldolgozók szinten akarják tartani az exportjukat, kénytelenek importálni is húst. Miközben 3,1 millió sertés van az országban, legalább ennek felét hozzuk be minden évben.

A magas áfa egyértelmű táptalaja a feketepiacnak, az adócsalásnak. A 27 - ritkábban 18 - százalékos adókulcs mellett megéri a csalás, több milliárdra tesznek szert egyes cégcsoportok, ügyeskedők. Néhanapján az adóhatóság feltár egy-egy esetet, közös bennük, hogy legalább milliárdos nagyságrendű adóelkerülés miatt indítanak eljárást. A piactisztítást a magyar kormányok néhány éve a gabonával kezdték: ott fordított áfafizetést kell alkalmazni, vagyis csak a végfelhasználónak kell az áfát kifizetnie, így a piaci láncolat egyes szereplői nem tudnak be nem fizetni/visszaigényelni és csalni az áfával. Aztán jött előbb az élősertés/félsertés, tavaly már a marha, juh és kecske áfájának csökkentése, majd az idén a sertéshúsoké, ezt követheti jövőre a tej, tojás, baromfi. Az adócsalók egyébként az utóbbi években sem hagytak fel tevékenységükkel, csak más-más agrár- és élelmiszeripari termékekre nyergeltek át. Így a búzáról a lisztre, tésztára, az élősertésről/félsertésről a sertéshúsra, kolbászokra stb. Ahogy egyre több termék lesz kisebb áfa-terhű, úgy szűkül a kör, de azért nem kell félteni őket. Ott az étolaj, a cukor, a szesz, a zöldség és gyümölcs szektor egésze. Lehet csempészni és feketézni a dísznövényekkel, a műtrágyával, a növényvédő szerekkel, a takarmánnyal, a szójával, a fehérjenövények daráival stb.