Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az állami tulajdonban lévő földek eladásának lezárásól, további szabályázásról szóló törvényjavaslatokról és országgyűlési határozati javaslatról tárgyal ma a parlament. Eztán már csak 3, illetve esetleg 5 hektárnyi birtokokat értékesíthet az állam, nagyobbakat nem.
Kép: foldarveres eger nemzeti foldalap földalap földárverés licit gazdálkodás mezőgazdaság mezogazdasag 2016 03 01 Fotó: Kállai Márton
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a "Földet a gazdáknak" program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára - árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez. Az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot. A kis- és középbirtokosokat erősítő program Font szerint egyértelműen sikeres volt, amit az is mutat, hogy a vevők döntő többsége 150 hektár alatti területet vásárolt meg. Az árveréseken a vevők 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez, 50 százaléka pedig 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt. (Tegyük hozzá, sok helyen egy az egyben vitték a nagybirtokot több száz millió forintért, ahol a kisebb gazdálkodók szóhoz sem jutottak, mert nem volt rá elég pénzük. Így ők döntően kisebb területhez jutottak, míg egymáshoz tartozó csoportok - lásd Ángyán József professzor elemzései és ellenzéki pártok beszámolói - összességében óriási birtokokat tudtak kialakítani - a szerk.)
A "Földet a gazdáknak" program alapvető célja az volt, hogy a korábban 50 százalékot kitevő nagybirtok aránya tovább csökkenjen, és kialakuljon a kormány szerint kívánatosnak tartott 20 százalékos nagybirtoki arány, a fennmaradó hányadot pedig a kis- és közepes gazdaságok birtokolják a magyar termőföldből. Magyarországon földet csak helyben lakó földművesnek minősülő gazdálkodó vehet, maximum 300 hektár mértékig. (Tegyük megint hozzá, hogy földműves ma szinte bárki lehet, elég befizetni egy gyorstalpaló tanfolyamra. A 300 hektáros birtokhatár pedig sokféleképpen lehet kijátszani, amit mindenki meg is tett az elmúlt időkben: például egy családban a nagymamától a kisgyerekig 300-300 hektárt birtokolhat, így akár több ezer hektárnyi föld kerülhet legálisan egy család ellenőrzése alá - a szerk.)
A mezőgazdasági bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a földeket az állam az árveréseken a megyei ötéves átlagár plusz 10 százalékon hirdette meg. Ezt az árat jelentősen túllicitálták a gazdálkodók, és így hektáronként mintegy 1,4 millió forint volt az eladott állami földterületek átlagos vételára, míg a statisztikai adatok szerint a termőföldek országos átlagára hektáronként 850 ezer forint.
Mivel voltak olyan földterületek, amelyekre nem akadt vevő, ezért döntöttek úgy, hogy az el nem kelt földterületek továbbra is állami tulajdonban maradnak. A program keretében meghirdetett földterület mintegy 70 százalékát sikerült eladni. Font Sándor újságírói kérdésre megemlítette: négypárti egyeztetés folyik - az MSZP távolmaradása mellett - arról, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az ajánlattétellel megszerezhető állami földek területének nagyságát 3-ról felemeljék-e 5 hektárra. Hozzátette: a gazdák a 3 hektárt nem meghaladó állami földekre továbbra is vételi ajánlatot tehetnek – írta az MTI.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu