Magyar érdeket sért a kormányfői felhatalmazás?

Hiába tiltakozott a Visegrádi Négyek agrárkamaráival közösen a magyar kamara, hiába egy sor ellenzéki párt és civil szervezet ellenkezése, a Fidesz-frakció felhatalmazta a kormányfőt, hogy október 27-én írja alá a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Így aztán Orbán kezében van a döntés.

GazdanetO. H. GY.2016. 10. 06. csütörtök2016. 10. 06.
Magyar érdeket sért a kormányfői felhatalmazás?

A minap a Fidesz-frakció felhatalmazta a kormányfőt, hogy aláírásával elindulhasson a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikációs folyamata. Indoklásul a politikus azt mondta: nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie.

Legutóbb Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója egyenesen azt szorgalmazta: forduljon az Európai Bírósághoz a kormány a jogi felülvizsgálat érdekében, és ne írja alá a megállapodást – az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége által tartott szakmai konferencia erre a következtetésre jutott. Szabó Marcel többek között azért tartotta aggályosnak az egyezmény aláírását, mivel véleménye szerint a megállapodás nincs összhangban a szabadkereskedelmi egyezményekről a parlamentben júniusban elfogadott kritériumokkal, és szembemegy az alaptörvénnyel is. Úgy ítélte meg: a CETA egyik legfőbb vitatható pontja az a vitarendezési mechanizmus, amely alapján a kanadai, illetve a Kanadában székhellyel, telephellyel rendelkező nemzetközi cégeknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. Ezekről a jogvitákról ráadásul a CETA-ban előírt választottbíróság döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék az egyes nemzetállamok bíróságait.

Fontos továbbá az is, hogy a megállapodás szövege egyszer sem említi az EU környezetvédelmi jogainak sarokkövét képező elővigyázatosság elvét a környezetvédelmi rendelkezések között. Szabó Marcel szerint félő, az egyezmény nem teszi majd lehetővé, hogy az EU tagállamai érvényesítsék az elővigyázatosságon alapuló élelmiszerbiztonsági szabályaikat, így a magyar alaptörvény azon pontja is veszélybe kerülhet, amely garantálja, hogy Magyarország mentes legyen a génmódosított szervezetektől. A jövő nemzedékek szószólója úgy látja, hogy a CETA a nemzetközi vállalkozások jogait a klímavédelmi megfontolások fölé helyezi.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára, Szabó László hétfőn az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában a parlamentben azt mondta, hogy az uniós tagállamok többsége szerint kedvező a CETA, és a jelenlegi kanadai-magyar bilaterális megállapodásnál sokkal előnyösebb feltételeket teremt Magyarországnak. Hozzátette: az ötéves tárgyalási folyamat eredményeként megszülető egyezmény életbe lépését akár egyetlen uniós tagállam is megakadályozhatja. Ugyanakkor a CETA támogatottsága sokkal nagyobb, mint az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményé (TTIP) – jegyezte meg.

Az államtitkár a CETA aláírásáról szóló határozati javaslatról szólva kiemelte: aláírása és ideiglenes alkalmazása – amelyről az október 18-i általános ügyek tanácsának ülésén dönthetnek – nem jelent végleges megállapodást, mert az egyezmény csak a nemzetállami ratifikációkat követően lép véglegesen életbe, ez még éveket vehet igénybe. A továbblépéshez a magyar parlamentnek jóvá kellene hagynia a megállapodást a jelenlegi formájában, mert a végső jóváhagyás előtt még lesz idő "betűről betűre áttárgyalni” – tette hozzá. A CETA-t a felek október 27-én az EU-Kanada csúcstalálkozón tervezik aláírni. Ha nem írjuk alá, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg - fejtette ki.

A Fidesz alelnökei, Bencsik János és Turi-Kovács Béla hétfőn a bizottsági ülésen még éles kritikával illették az egyezményt. Kepli Lajos (Jobbik) közölte, pártja semmilyen szabadkereskedelmi megállapodást nem támogat, a hasonló egyezmények néhány tucat multinacionális cég érdekeit képviselik, nem az állampolgárokét. Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök szerint a CETA nem áll összhangban az alaptörvénnyel a jelenlegi formájában, sérti a GMO-mentesség elvét, így nem értett egyet a javaslat elfogadásával.