Nem jó hír a gazdáknak: idén inkább csak pályáztatnak, majd jövőre fizetnek

- Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén, ahol az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig. Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél - mondta Lázár János. A vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes - több mint 8900 milliárd forintos - uniós kasszából. A Vidékfejlesztési Programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

Elmondta, megbízták a KPMG Magyarországot azzal, hogy készítsen egy tanulmányt a 2007 és 2013 közötti forrásfelhasználásáról. Ennek alapján "az agráriumban elköltött száz és ezer milliárdok ellenére az agrárium termelékenysége, produktivitása jelentős mértékben nem változott" – mondta, de részletekbe nem bocsátkozott, ugyanakkor megismételte a kormányzati szándékot, miszerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé irányítják.

Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy "az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs". Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre. (Az ügy hátterében az áll, hogy az Alkotmánybíróság mostanság hozott határozatai több ponton támadják a földjogi szabályokat, például egyik felvetés, hogy nem biztosítottak jogorvoslatot elővételi joggal rendelkező magánszemélynek.

Beszélt az agrárirányítás átalakításáról is és a bürokráciát emlegetve bejlentette, hogy az átszervezés érinti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Az előbbi hatósági jogkörei a fővárosi és a megyei kormányhivatalhoz kerültek, az utóbbi a fővárosi kormányhivatalhoz. Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű ha egy országban egy kifizető ügynökség van, ami a Magyar Államkincstár lesz – mondta. Közölte azt is, hogy az agrárkutatás területén is "különböző szervezeti lépésre" készülnek.
Harangozó Gábor (MSZP) a bizottság alelnöke szerint a mostani fejlesztési ciklus a korábbihoz képest nem előre-, hanem visszalépés. "A 2014-es fejlesztési ciklus harmadik évének a végén tartunk, és még egyáltalán nem volt kifizetés" – mondta. Farkas Sándor (Fidesz) bizottsági alelnök az agrároktatás hiányosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a fiatalok töredéke akar az agráriumban elhelyezkedni, vonzóvá kell tenni az ágazatot számukra.
Magyar Zoltán (Jobbik) a testület alelnöke szerint Lázár Jánosnak és a földművelésügyi miniszternek ki kellett volna állnia azért, hogy a földprivatizációból befolyt pénzt a vidék céljaira költsék el, ha már onnan vonták ki ezt a forrást. Szerinte a vidéki minőségi munkahelyteremtés nem kellő mértékben jelent meg a vidékfejlesztési pályázatokban.
Gőgös Zoltán (MSZP) kijelentette: a földárveréseknél azért nincsenek jogorvoslatok, mert az érintettek nem tudják, hogy nem ők nyertek. Úgy lettek bejegyezve a földek, hogy akinek elővásárlási joga lenne, nem értesítették, hogy miért nem ő nyert. Szerinte tömegesek lesznek a jogorvoslatok. Nincs hozadéka annak, hogy a vidék vagyonát eladják, de oda nem csorog ebből vissza semmi - mondta.
Sallai R. Benedek (LMP) a termőföldprivatizáció kapcsán valótlannak nevezte az állítást, hogy a magyar emberek vásároltak földeket. Azok túlnyomó része nagybirtokosokhoz ment – mondta. A MVH "2011-től a szervezett bűnözés egyik melegágya", a felső vezetéssel komoly baj van - mondta a politikus – számolt be az MTI