Most megtapasztalhatjuk, hogy az enyhe telek mennyire elkényeztettek bennünket

Most megtapasztalhatjuk, hogy a korábbi évek enyhe telei mennyire elkényeztettek bennünket, hiszen sokszor már január végére fölengedett a fagy (ha fagyott egyáltalán), és kezdődhettek a talajmunkák. Ezúttal kitartóbbnak bizonyult a tél, így a tavasz elejére megsokasodtak a tennivalók.


- Ha már megszikkadt a föld, hordjuk ki a szerves trágyát és a komposztot a zöldségesbe, a gyümölcs- és szőlősorok közé, és munkáljuk is be. Amennyiben műtrágyával pótoljuk a tápanyaghiányt, azt is mielőbb juttassuk ki. Ha ősszel nem végeztünk az ásással, most már igyekezni kell, hogy még rövid pihenésiülepedési idő is maradhasson a magvetés előtt.

- Az ásás (pihentetés) után a magágy készítése következik, ami akkor jó, ha a felülete szépen elmunkált és egyenletes. Könnyebb a vetés, az ültetés és az ápolás, ha ágyásokra osztjuk a zöldségeskertet, s az egyes ágyak között 50–70 centi széles művelőutat (főutat) hagyunk. Ha még nincs az ágyáskészítésben komolyabb gyakorlatunk, különösen tanácsos a munkához mérőszalagot és kitűző zsinórt használni, a sarokpontokat cövekkel megjelölni. Nagyon ajánlott a vetést (és majd a palántázást is) kitűző zsinór vezetése mellett végezni. Megkönnyítjük a tövek kijelölését a sorban, ha (praktikusan egyméteres) mérőlécet készítünk, s azon bejelöljük az aktuális tőtávolságokat. A mérőlécet a zsinór mellett vezetve jelöljük ki a vetendő mag, illetve az ültetendő palánta helyét az ágyásban.