Influenzajárvány után - Üres ketrecek, legatyásodott ágazat

IBács-Kiskunban többen panaszkodtak az integrátorokra, mondván, hogy „lenyelték” vagy visszatartják a termelőknek járó kártérítés egy részét. Ezek azonban bonyolult viszonyok: a baromfitartók csak azt a pénzt kapják meg, amit a saját munkájukkal hozzáadnak az általuk nevelt liba, kacsa értékéhez, s gyakran előfordul, hogy eltérően számolnak. Mivel az integrátorok erőfölényben vannak, általában az ő akaratuk érvényesül.

Ott, ahol lejárt a tavaly novemberi-decemberi fertőzések miatt elrendelt zárlat, lassan újraindul az élet. A Kiskunmajsa környéki farmokon mostanában kapták vagy kapják meg az első állományokat.

Szigorúbban ellenőrzik a zárt tartásra vonatkozó előírásokat, a liba esetében ez lényeges termeléscsökkenéssel jár. Az általunk megkérdezett termelők közül azok is kacsát kaptak nevelésre az integrátoruktól, akik korábban libát tartottak. Békés megyében korábban elterjedt a hír, hogy bezár az orosházi és a mezőkovácsházi baromfivágóhíd, a dolgozókat pedig elbocsátják.

Valóban hónapokig szünetelt a vágás, az alkalmazottak nem jártak dolgozni, de bezárás, létszámleépítés nem történt. Az a hír sem bizonyult igaznak, hogy a cégek a téli hónapokban nem fizették ki az álláspénzt. Kiss István, a mezőkovácsházi és a kiskunhalasi baromfivágóhíd tulajdonosa elmondta: a cégcsoportban összesen 550-600 főt foglalkoztatnak, senkit nem küldtek el, az állásidőre a minimálbért fizették ki. Március 15. után körülbelül 50 százalékos fordulatszámon újraindult a vágás: csak a hét első négy napján dolgoznak. Várhatóan novemberre áll vissza a termelés korábbi szintje.

Kiss István reméli, hogy feloldják a zárt tartásra vonatkozó főállatorvosi előírást, mert azt betartva jóval kevesebb szárnyast lehet előállítani. Valószínűnek véli, hogy ha befejeződik az észak felé tartó madárvonulás, és nem találnak újabb fertőzést hordozó vadmadarakat, akkor enyhítenek a szigorú szabályokon. Jelenleg is tartanak a tárgyalások arról, hogy az állam az állásidőre kifizetett költségekre is kártérítést ad a feldolgozóknak – de Kiss István nem tudja, mi lesz a döntés.

Ellentmondásos információkat kaptunk arról, milyen társadalmi hatásai lennének például Dél-Békésben, ha bezárna a mezőkovácsházi és az orosházi baromfivágóhíd.

Mezőkovácsházán ez a legnagyobb foglalkoztató – de sokan inkább közmunkára mennek, mint a szalag mellé, mert bár ott keveset fizetnek, de keveset is kell dolgozni, azt is csak egy műszakban. Mások szerint a mezőkovácsháziak, ha többet akarnak keresni, inkább Makóra vagy Orosházára ingáznak.

Kiskunmajsa környékén azt hallottuk: sok újratelepítési kérelmet utasítanak vissza a hatóságok, mert a baromfitartó tanyák nem felelnek meg az előírásoknak. Kifogásolják, hogy nem megfelelő a sebtében létesített fekete-fehér öltöző, vagy nem találják kielégítőnek az érkező emberek és járművek fertőtlenítését. A baromfitartók attól félnek, hogy hosszú távon megkövetelik a zárt tartást, úgy pedig sokkal kevesebb szárnyast lehet egy-egy tanyán tartani, a költségek nőnek, s nem éri meg baromfit nevelni. Már az eddigi károk miatt is legalább 20 százalékos áremelkedésre lehet számítani.