Nagy meglepetés érheti az agrártermelőket!

Az érdekképviselet Műszaki Választmánya megdöbbent azon, hogy „a bürokrácia leépítésének” és az energiatakarékosság jegyében a mezőgazdasági szárítókat üzemeltető vállalkozások, kötelesek úgynevezett energetikai szakreferenst igénybe venni, amennyiben a gázfogyasztásuk meghaladja a 100 ezer köbmétert évente. Ráadásul az energetikai szakreferens nem lehet a vállalkozás szakembere (aki esetenként több tíz éve hatékonyan működteti a szárítót), hanem havi 40-200 ezer forintos költségen külső szakértőt kell megbíznia. Az intézkedés teljesen értelmetlen és felesleges, hiszen a szárítók energetikai vezérlésébe a gyártón kívül senki sem avatkozhat be. Így joggal teszi fel a kérdést az érdekképviselet szerint a gazdálkodó, hogy vajon milyen tanácsokat adhat így a szakreferens?

Az intézkedés ugyanakkor jelentős többlet bürokráciával is jár, mivel a szárítókat üzemeltető agrár-vállalkozásoknak a szakreferens részére minden energia (villamos, gáz, gázolaj, stb.) felhasználásról, valamint széndioxid-kibocsátásról folyamatosan és feleslegesen adatokat kell szolgáltatnia.

„A rendelet jól van kitalálva” - véli a MOSZ. Ha ugyanis a szárítót üzemeltető úgy dönt, hogy nem gázzal, hanem például a maga által előállított megújuló energiával (szalma, biogáz stb.) működteti a jövőben a szárítóját, a kötelezettség alól akkor sem mentesül.
Nagy a veszélye annak, hogy a szárítót üzemeltetők kénytelen lesznek elgondolkodni azon, hogy a jövőben megéri-e szolgáltatni a környék kistermelőinek, főként akkor, ha ezzel a tevékenységével lépi át a szabályokban rögzített 100 ezer köbméteres limitet. A választmány állásfoglalása szerint az intézkedés értelmetlen és felesleges, ezért felszólítja a jogalkotót, hogy a rendeletet érdemben vizsgálja felül.