Az uborkáét, majd a kukoricáét, aztán a babét, lencséét, magborsóét, végül a tökfélékét... - Teendők május elején

Másodikán az uborkáét, negyedikén a kukoricáét, hatodikán a babét, lencséét, magborsóét, aztán a tökfélékét. Mehetnek majd a szabadba a paprika-, padlizsán- és paradicsompalánták is. A tökféléket érett trágyafészek fölé érdemes ültetni, de a paprika, paradicsom, padlizsán is meghálálja. Aki már nem bírt magával és egy kis időt akart nyerni, a fóliában nevelte fel ezek palántáit – de ne kapkodjunk, várjunk a kiültetéssel, mert jöhetnek még hidegebb reggelek, s nem is kell ahhoz fagy, hogy megfázzanak a növények.

Helyesebb még egy hétig nappal kihordani, a szabad ég alatt félárnyékban szoktatni palántáinkat, aztán estére védett helyre bevinni.

Nem kell erős hideg, hogy például az erre kimondottan érzékeny paprikák megfázva akár két hétig is csak vegetáljanak. Így elvész a korai kiültetés előnye.

Van teendőnk a gyümölcsfákkal is: mostanra már kiderült, mi fagyott meg, mit vitt el a monília, a tafrina. Ezeket az ágakat le kell metszeni, a sebeket kezelni és felszívódó gombaölővel permetezni. A tavaly április végi fagykár után már megtanulhattuk, mi a teendő – az idén is akad sok olyan hely az országban, ahol szükség lesz a tavalyi tudásra. A legfontosabb, hogy várni kell: az elfagyott hajtásokat az alvórügyek sora tolhatja. Ezek kitörését várjuk meg, majd távolítsuk el a sérült részeket.

Aztán permetezzünk, hiszen a fagy okozta sérüléseken keresztül károsíthatnak a gombák, baktériumok, kártevők. A hűvösebb, csapadékosabb időjárás is kedvez ezek terjedésének.

Fontos teendő a kalciumos, magnéziumos és bóros kezelés, ami fokozza a terméskötődést és -nevelést – válasszuk a leveleken felszívódó formát, vagyis kipermetezhető szereket.

E lombtrágyák nagyban segítik a fagy után megmaradt termések érését is. Általában igaz, hogy a bóros és kalciumos lombkezelés akadályozza a nyár elejei természetes termésellökődés kialakulását. Bórhiányos állapotban sok szilvaféle, de egyes almák is az addig szépen fejlődő termésük akár 30-40 százalékát hajlamosak eldobni. Ez a homokosabb talajok szilváinál szinte tipikus jelenség.