Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Korábban 3 milliónál több szárnyas pusztulásáról szóltak a hírek, mára kiderült "csak" 2,66 millió kacsát, libát, csirkét, pulykát kellett kiirtani a madárinfluenza járvány miatt. 10,5 milliárdnyi kártérítést már kifizettek a gazdálkodóknak, a közvetlen és közvetett kár elérte a 11 milliárdot, a hatóságok az intézkedésekre, vizsgálatokra további 2 milliárdot fordítottak.
Kép: US 030808 Kiskunmajsa, 2003. augusztus 08. Tolltépés egy Kiskunmajsa környéki libafarmon. A libákat 8 -9 hetes koruktól 6 -7 hetente tépik, attól függően, hogy mikorra érik be a tollazatuk. A hízottliba és a nevelése során letépet toll döntő részét a nyugateurópai országokba exportáljuk. Az EU- ban az állatvédők ellenzik a libák tépését, de mivel Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a tépett liba előállítás terén, vélhetően a szigorú állattartási szabályok betartása mellett, továbbra is lehetősége lesz a gazdáknak e tevékenység folytatására. Képen: Tépet liba. Fotó: Ujvári Sándor
A járványügyi intézkedések során összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak a kitörések következtében. Elérte a 11 milliárd forintot madárinfluenza miatti leölésekből, megsemmisítésekből származó, gazdálkodókat ért közvetlen kár. Ezen felül további 2 milliárd forintot jelentett az állategészségügyi hatóságoknál a megsemmisítés, védekezés, a fertőtlenítés és a laborvizsgálatok költsége – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott válaszából a Világgazdaság beszámolója szerint. Amennyiben az állattartók eleget tettek az állategészségügyi jogszabályokban foglalt kötelezettségeinknek, akkor az elhullott és leölt állatok, valamint a megsemmisített eszközök, takarmányok után a 100 százalékos állami kártalanításban részesültek. A betegség megállapítása esetén a teljes állományt fel kellett számolni minden esetben.
A kártalanítási összeg megállapítása országosan egységesen a Baromfi Terméktanács által megadott piaci árkalkuláció alapján történt a megyei kormányhivatalokban és a járási hivatalokban, így ugyanazt a kártalanítási eljárást alkalmazták mind a professzionális, mind a háztáji állattartók esetén. A kártalanítási eljárásból azonban kizárható az az állattartó, aki nem tesz eleget a járványmegelőzéshez kapcsolódó kötelezettségeinek (pl. a szolgáltató vagy hatósági állatorvos értesítése az állományban előforduló megbetegedésekről, korlátozó intézkedések betartása, további károk megelőzése.
Az állattartók a hazai költségvetésből kapták meg a kártalanítási összeg 100 százalékát. A járvány felszámolásához az Európai Unió is hozzájárul, a növény- és állategészségügyi vészhelyzeti alapból egyes költségek 75 százalékát utólagosan kifizeti hazánknak. A jogszerűen megítélt 11 milliárd forintos kártalanítás 95 százaléka, mintegy 10,5 milliárd forintot már folyósítottak a tulajdonosoknak. A megyei kormányhivatalokban és járási hivatalokban eddig 741 madárinfluenza kártalanítási határozat készült, amelyből 644-et, azaz 87 százalékot kifizettek. A kártalanítások kifizetése azonban még nem zárult le. Bács-Kiskun megyében még áprilisban is voltak járványkitörések, valamint a fertőzött takarmányok elszállítása is zajlott. A kormányhivatalokban ezért még április-májusban is születtek új kártalanítási döntések, melyek 60 napos kifizetési határideje még nem járt le.
Magyarországon 2016 novemberében jelent meg a madárinfluenza. A járvány során 2016. november 3. és 2017. április 21. között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NEBIH) laboratóriuma összesen 240 baromfiállományban mutatta ki a madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. A járványügyi intézkedések során összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak a kitörések következtében.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu