Egyre gyűlnek a sötét felhők

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be. „A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon. Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit  az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni. A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta ki a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL Üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló. Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember. „Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.