A Szabad Föld Kertje – Kísérleti magtekercsek

Persze nem akarom az idei paprika- és paradicsompalánta-nevelést elrontani, erre van még legalább egy hónapnyi idő, de az igen lassan csírázó és nagyon apró növénykeként kezdő egynyári virágok, zöldségek közül néhánnyal azért megpróbálkozom. Így előkerestem a tavalyról maradt zellert, kaprot, metélő- és póréhagymát, illetve az oroszlánszáj (azaz tátika) és petúnia magvait, s elszórtam őket. Méghozzá fertőtlenített talajba, amit két éve úgy érek el, hogy egyegy ládányi földet a tűzhelyen legalább fél órán át sütök. Ezzel ugyan a hasznos baktériumokat, gombákat is kiölöm belőlük, de a palántadőlést okozó gombák spórái is elpusztulnak, s nem mellékesen a földben megbúvó gyommagvak szintén sterilizálódnak. Így aztán nem kell a gyomosodástól és a gombásodástól tartanom.

A láda kihűlt talajába sekélyen, fél-egy centi mélyen vetem az apró magvakat: ceruzával kicsi árkot húzok, abba – mintha sóznék – ujjbegynyi adagot elég ritkásan szórok. Aztán az egészet a kád zuhanyrózsájával óvatosan meglocsolom, majd egy réteg fóliával lefedem. Ezzel elérem, hogy a talajból elpárolgó folyadék nem a szoba levegőjébe jut, hanem lecsapódva a veteményesládát tartja nedvesen. Így talán ha tíznaponta kell ismét locsolni, s kellő meleg is marad a nevelőládákban. Kísérlettel is készülök: évek óta elfekvő magvaim próbacsíráztatásnak vetettem alá, hogy tudjam, milyen kelési aránnyal számolhatok. Ehhez vékony nejlondarabra kéztörlő papírból vágott csíkokat terítettem, kicsit benedvesítettem, aztán 2-3 centinként magvakat tettem, s feltekertem, ahogyan a bejglit szokás. Így egy-egy, különböző magfélét tartalmazó tekercs csak kevés helyet foglal el, a kisebb tálkába akár 4-5 is belefér.

Ezt kell naponta kissé megöntözni, aztán rövid időn belül kiderül, hogy a magvak mennyire életképesek, kicsíráznak-e vagy sem. Az arányokat feljegyzem, s ha eljön a vetés ideje, ennek tudatában használom fel a maradék vetőmagvakat – vagy ha nem válnak be, idejében újat veszek a boltban. (Mondjuk, ha tudom, hogy egy fajtából 20 palántát akarok, s a kelési arány csupán 50%- os, akkor 40-50 magot fogok majd elvetni. Így biztosan annyi kel ki, amennyire a palántákhoz szükségem lesz.)

A kikelt palántanövények nevelésénél létfontosságú, hogy sok fényt és elegendő, ne túl sok meleget kapjanak. Ha kevés a fény és még meleg is van, akkor a növények gyorsan felnyurgulhatnak, vékony és hosszú, törékeny szárakat nevelnek.

Ezeket hiába ültetnénk ki később, nem kapunk megfelelő minőségű zöldséget, virágot. Hogy hol a legjobb hely számukra a lakásban, azt mindenkinek saját magának kell kikísérleteznie.