Végre egy előrevivő korlátozás! - de sok tízezren fognak morogni érte

Jogszabályi szinten szigorítanák az úgynevezett fémzárolt vetőmagok használatát az országban. A gazdálkodók ma többségében az általuk megtermelt magokat vetik vissza a földbe, az aratáskor azonban évről évre gyengébb eredmények születnek. A jó minőségű, jogtiszta vetőmagokkal ugyanakkor jelentős előrelépést érhetne el a hazai szántóföldi növénytermesztés. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: egyes növények esetében nagyon alacsony szinten van hazánkban a minőségi, fémzárolt vetőmagok használata. A gazdálkodók a vetés mindössze 20 százalékán alkalmaznak ilyen szaporítóanyagot, míg máshol a korábban megtermelt gabonát vetik vissza. (A rendszerváltás előtt és a profi gazdálkodóknál ma is ez az arány megközelíti a technológiailag optimálisnak mondható 50-60 százalékot.)

A legrosszabb helyzet egyértelműen a legnépszerűbb haszonnövények, a búza és más kalászosok esetében tapasztalható. A gazdák nemritkán 3-4 éven keresztül vetik vissza a magot, aminek az az eredménye, hogy aratáskor egyre gyengébb termésátlagok alakulnak ki. Gyuricza Csaba szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata lesz, hogy ezt az arányt növeljék a magyar agrárgazdaság szereplői. – A megfelelő vetőmaghasználattal nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet – fogalmazott a főigazgató.

Napjainkban egyébként a főbb szántóföldi növények esetében semmilyen előírás nem kötelezi a termelőket arra, hogy igazolt forrásból származó vetőmagot használjanak.

Az iuniós termeléshez kötött támogatásoknál ugyanakkor kötelező a fémzárolt szaporítóanyag használata, így szójából például többségében minőségi szemek kerülnek a földbe. A termelők itt igyekeznek betartani az előírásokat, hiszen ha nem tudják igazolni, hogy fémzárolt vetőmagot használtak, a támogatást sem kaphatják meg.

A főigazgató szerint a vetőmagkérdésben elsősorban gazdálkodási szemléletváltásra van szükség, ugyanakkor a kérdésben mindaddig nem lesz érdemi előrelépés, amíg a törvényi szabályozást nem szigorítja a kormányzat. A támogatási oldalon nincs különösebb mozgástér, a közvetlen források odaítélésére szigorú európai uniós szabályok vonatkoznak. Ezért Gyuricza Csaba szerint nemzeti hatáskörben kell megkeresni a módját annak, hogy érdemben ösztönözni tudják a gazdálkodókat arra, hogy a maguk megtermelt, gyengébb vetőmagok helyett a korszerű fajtákat válasszák.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a hazai szaporítóterületekről egy évben átlagosan 220–350 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak a gyártók. A magyar vetőmag-kereskedelem évente mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az értékesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. A gyártók évente közel 100 faj 1500 fajtáját adják el.