Vírust hordoznak

Nincs olyan hét, hogy ne kellene védekezni a rendre megjelenő új levéltetű-kolóniák ellen. Az időjárás kimondottan kedvezett ezeknek a károsítóknak: míg néhány hete még csak a fekete levéltetvek lepték el a növényeket, ma már szinte minden fajuk károsít – legyen szó körtéről, almáról, cseresznyéről, dísznövényekről, gyomokról.

A tetvek önmagukban is sok kárt okoznak: általában rendre a legfrissebb, fiatal hajtásokon, leveleken szívogatnak, azok torzulását okozzák. Ez olyan szintet is ölthet, hogy a mostanában kialakuló, termést hozó hajtások sem képesek fejlődni. Azaz már a jövő évi hozamot tehetik tönkre a most telepek sokaságát létrehozó levéltetvek. Persze mindig a tavaszi rajzásuk, felszaporodásuk a leglátványosabb, legintenzívebb, ilyenkor általában még sok szárnyas anya kel útra és keres új tápláléknövényt. Ott néhány nap alatt több tucat utódot hoz létre, azok aztán fejlődnek, rövid idő alatt maguk is petéznek. Így aztán elég egy hét, s a korábban egészséges növényeinket ellepik a tetvek.

A másik nagy baj, hogy a több éve dédelgetett fákat is örök életre tönkreteheti a tetűsereg. Ugyanis szívogatásukkal, vándorlásukkal terjesztenek például vírusokat – akár olyan veszélyeseket is, mint például a kajszihimlő, ami nemcsak a kajszit, hanem más csonthéjast, így az őszibarackot, de leginkább a szilvaféléket betegíti meg végzetesem. Ha egy fába bekerül a más néven sharkavírusként emlegetett kórság, onnan azt kiirtani nem lehet. Szilvafajtáink döntő része védtelen ellene: a levelein sárgás foltok jelennek meg, melyet először úgy észlelhetünk, ha a napfény átvilágítja. A termés sincs védve: lassan már lehet látni a nyomát, ami általában a termés torzulását, egyik oldali ráncosságát, beszűrődését okozza, mézgásodással kísérve. Ha az ilyen szilvát felvágjuk, látjuk, hogy a csontos magján világosabb, szabálytalan foltok alakulnak ki.

A megtámadott szilva még egy ideig a fán marad, de a többség érés előtt lepotyog, ami meg fennmarad, az is ehetetlenül torz, íztelen, cukortalan. A gallyak és évek alatt a váz- ágak egy része is pusztul – jobb mielőbb megszabadulni az ilyen fától, mert csak tovább terjeszti a vírust az adott évben éppúgy, mint a következőkben. Ha még idejében észleljük a bajt és csak egy-egy ágon látunk levélelváltozást, de a többin nem, még segíthet, ha a beteg ágat tőből kivágjuk.

A tetvek ellen védekezni kell! Ez lehet biomódszer vagy rovarölő szeres védekezés. A lényeg, hogy folyamatosan alkalmazzuk ezeket. Még néhány hétig kell készenlétben állni, aztán a nyár folyamán már általában kisebb a „tetűnyomás”: lassabban szaporodnak, nem vándorolnak egyik növényről a másikra olyan ütemben, mint manapság.