Bolondos október

Kevés csapadékot hozott az október végi időjárás: inkább a Dunántúlon segített, míg az ország keleti megyéiben alig pótolt valamit a hiányból. A talajok víztartalmát a nyár elejei meleg is csökkentette. Aszály van, most már hivatalosan is, mert az agrárminiszter közzétette. Ez azért fontos, mert erre hivatkozva lehet kártérítési igényt bejelenteni. Ugyanis csak abban az esetben fizethető kárenyhítő juttatás aszálykár után, ha legkésőbb a tárgyévi október 31-ig az aszályhelyzetről a miniszter ilyen közleményt ad ki. Ennek értelmében Magyarországon a 2018-as kárenyhítési év során – Érd, Nagyatád, Szigetszentmiklós, Várpalota járás kivételével – az ország egész területén aszályhelyzet alakult ki. Ezért aztán a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány szinte mindenfelé okozhatott mezőgazdasági kárt.

Hogy tényleg az volt, arról a napraforgó- és a kukoricaaratás után – szinte mindenhol befejezték az őszi betakarítást – a vártnál magasabb hozamok ellenére mindenki meggyőződhetett. Főként azok a termelők, akik szeptember 10. után vetették el a repcét. Országszerte jellemző, hogy a táblák hiányosan keltek, olyannyira, hogy két hete már láthattuk: sok helyen a néhány leveles állapotban lévő, de nagyon ritkán kelt vetést betárcsázták, majd őszi gabonát vetettek e területeken is, vagy pihentetik a talajt tavaszig, amikor majd bevetik valamilyen növénnyel.

Ahol megmaradt a repce és még szép is, ott sem biztos, hogy a mostani meleg és a csapadék csak használ. Ugyanis a magas hőmérséklet miatt a repcék képesek átesni a „ló túlsó oldalára”, vagyis túlfejlődnek. A hajtásvég kezd meghosszabbodni, egyértelmű jelét adva a tavasszal várható szárnevelésnek. Ez a tél előtt nem kívánatos, ezért vegyszerrel kell kezelni, azaz mesterségesen leállítani, megelőzni.

A meleg és a csapadék kedvezett viszont a már elvetett őszi gabonaféléknek, így szemlátomást kizöldült a határ: ahol idejében vetettek, már 3-4 leveles a búza. Egyébként a gazdák nem nagyon bíznak e gabonában, ugyanis hiába drágább most 20-22%-kal a búza – az étkezési és a takarmány tonnája is nagyjából 54-56 ezer, de akadt már 60 ezer forintos vételár is –, nem akarnak az idei 900-950 ezer hektárnál sokkal többet bevetni. Általában igaz a gabonafélék némi visszaszorulása: tavaly az 1,7 millió hektárt is elérte az őszi kalászosok területe, most a terv 1,4 millióról szól. Sőt a tavaszi kilátás is ilyen: 2 millió helyett csak 1,9 millió hektár a vetési szándék. Persze ez még változhat, így például az is kérdés, mennyi repcét kell kitárcsázni, mi és mikor kerül a helyébe.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE